Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
46 Kényszerpályák és külön utak 46 A kapcsolatok főbb állomásai nem rendelkező elnöki funkciót Szakasits Árpád töltötte be. 188 A magyar országi kommunista hatalomátvétel teljessé vált. A magyar történelem 1945–1950 közötti időszakával kapcsolatban a mai napi számos értelmezés, illetve korszakolás él történész körökben is. A legfőbb kérdés, hogy az 1945 után éledező magyar demokrácia valós lehetőség volt, vagy csupán színjáték a későbbi teljes szovjet kontroll előtt, mi több, tekinthető-e egyáltalán önálló korszaknak, vagy csupán a későbbi Rákosi Mátyás nevével fémjelzett korszak előzménye, és mint olyan, szerves része volt-e?189 Ravasz László 190 1945-ös értékelése szerint „Magyarországon a háború elvesztésével az egész politikai rendszer szélsőjobboldalról olyan erővel vágódott át a szélsőbaloldalra, hogy ezt az átcsapódást méltán nevezhetjük az egyik legnagyobb magyar forradalomnak.”191 Gyarmati György 192 az 1945–1956 közötti időszakot három nagy részre osztja fel, úgy mint presztalinizálás (1945–1947), sztalinizálás (1948‒ 1952) de, illetve resztalinizálás (1953 ‒ 1956), így az átmeneti éveket is a Rákosi-rendszer részeként értelmezi. Gyarmati korszakolása egybecseng a magyar–jugoszláv kapcsolatok alakulásával is: az 1948-as nyár folyamán a magyar kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülési aktusa a végéhez ért, megalakult a Magyar Dolgozók Pártja, amit a június 12‒ 14. között tartott egyesülési kongresszus „koronázott meg”, 193 mindeközben a szocialista tábort és így a magyar–jugoszláv kapcsolatokat is felbolygatta a JKP kizárása a Kominformból (június 28). Magyarország és Jugoszlávia kétoldalú kapcsolatait illetően azonban még egy fordulópontot be kell iktatnunk, 1947 februárját, amely szintén egyszerre hozott belpolitikai és külpolitikai téren is fontos változásokat: pár nap különbséggel megtörtént a kölcsönös követcsere a két állam között (február 7.), illetve Magyarország aláírta a második világháborút lezáró békeszerződést (február 10.). Véleményünk szerint az ún. koalíciós korszak önmagában nem, csak mint részkorszak, a Rákosi-éra előzményeként értelmezhető, ugyanis a bipoláris világrend kialakulásának hajnalán, a nagypolitika (Moszkva) érdekeinek megfelelően sajnos nem volt realitása 188 Uo. 189 A kérdést nagyon alaposan körbejárja Standeisky Éva művében. Standeisky Éva: Demokrácia negyvenötben. Budapest, Napvilág Kiadó, 2015, különösen 18 ‒ 31. 190 Ravasz László (1882. szeptember 29.–1975. augusztus 6.) református lelkész, a Duna melléki református egyházkerület püspöke 1921-től 1948-ig. 191 Ravasz László XXIII. és XXIV. püspöki jelentése. Budapest, 1945., 18, idézi Földváryné Kiss Réka: Köszöntő. In Remény és realitás ... i. m. 9. 192 Gyarmati György: A Rákosi-korszak ... i. m. 193 Uo. 125.
