Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Történelmi előzmények (1918–1945)
26 Kényszerpályák és külön utak 26 Történelmi előzmények (1918–1945) több mint 1 000 000 főt Csehszlovákiától. 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés értelmében Magyarországhoz visszatért Észak-Erdély 43 104 km2 területével és több mint 2,3 milliós lakossággal. Magyarország területi gyarapodása a két bécsi döntést követően, majd a második világháború kitörése arra sarkallta a jugoszláv vezetést, hogy átértékelje viszonyát Magyarországhoz, egyrészt a magyar területi igények, másrészt a tengelyhatalmakkal való viszony miatt.73 A magyar– jugoszláv örökbarátsági szerződést 1940. december 12-én írták alá Belgrádban, azonban nem sokáig volt érvényben. A Teleki-kormány a szerződéstől Magyarország mozgásterének bővülését várta, mivel Jugoszlávia ekkor még Nagy-Britanniával is jó kapcsolatokat ápolt. 1941. április 6-án Hitler megindította offenzíváját a délszláv állam ellen, a támadásból pedig Magyarország is kivette a részét, április 11-én a magyar haderő megkezdte bevonulását a Délvidékre. Április 30-án Werth Henrik vezérkari főnök elrendelte a rendszeres katonai közigazgatás bevezetését, polgári csoport alakult, amely átvette a belügy, tanügy, földművelésügy, pénzügy, szállításügy és igazságügy irányítását.74 A visszafoglalt területeken a kommu nista partizánok 1941 nyarától kezdődően kisebb-nagyobb szabotázsakciókat hajtottak végre, július és október között összesen 35 ilyen cselekmény történt Bácskában. Október 13. és november 21. között a Werthet posztján váltó Szombathelyi Ferenc által vezetett rögtönítélő bíróságok 99 halálos ítéletet hoztak, amelyből 71-et végre is hajtottak. Az év végére azonban megszaporodtak a fegyveres összetűzések a Sajkás-vidéken szerveződött partizánalakulat és a katonaság között, ezért 1942 januárjában razziát rendeltek el a vidékre, amely során közel 900 „partizángyanús” személyt végeztek ki. 75 1942. január 20-a éjjelén Újvidékre is kiterjedt a razzia, a várost körülzárták, és megkezdték a – hivatalosan partizánvadász akciónak nevezett – leszámolást, amely január 24-éig tartott, és számtalan ártatlan áldozatot követelt.76 Az időszak később „hideg napokként” 77 vonult be a magyar történelembe, ugyanis az események során több ezer főt, legnagyobb 73 Hornyák Árpád: A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel... i. m. 32. 74 A. Sajti Enikő: Impériumváltások ... i. m. 181. 75 Uo. 270‒271. 76 A. Sajti Enikő: „A nemzeti lelkiismeret őrállója”... i. m. 99. 77 Cseres Tibor regénye az újvidéki razziáról 1964-ben jelent meg Hideg napok címmel. A regény születésének körülményeiről és „folytatásáról”, a Vérbosszú Bácskában ról bővebben ld. A. Sajti Enikő: „A nemzeti lelkiismeret őrállója”... i. m. Cseres Tibor két regényét egy kötetben is kiadták, Cseres Tibor: Hideg napok. Vérbosszú Bácskában . Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2014.
