Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Bevezetés
22 Kényszerpályák és külön utak 22 Bevezetés Az iratok kutatásának nehézsége nemcsak azok hiányából, hanem az állambiztonság működésének természetéből is fakad. Ahogy Gyarmati György tanulmányában61 is rámutat az ügynökakták példáján keresztül, az iratokból csupán egy többszörösen módosított valóságot ismerhetünk meg, amelyet az informátorok, ügynökök, tisztek és esetenként a politikai hierarchia élén állók személyes érdekei, motivációi, illetve a létező vagy vélt elvárásoknak való megfelelési kényszerük formált. További problémát jelent az állambiztonságban jelen levő konspiráció is. Az iratok visszaellenőrizhetősége a már említett selejtezések miatt is nehézkes, így nem tudhatjuk bizonyosan egy-egy forrásról, hogy az mennyiben felel meg a valóságnak. Halmozottan igaz ez esetünkben, amikor a szerb levéltárakban található iratanyagok csak nagyon korlátozottan kutathatók, lényegi információt tartalmazó dokumentumokat pedig szinte lehetetlen kikérni. Abban az esetben, ha a fennmaradt forrás egy a párthierarchiában alacsonyabb beosztásban levő személy számára készült, előfordulhat, hogy számára – és így áttételesen a kutató számára is – csupán egy szűrt, esetleg torzított valóság jutott el, a döntéshozók ugyanis nem feltétlenül avatták be az ügyek minden részletébe a hierarchiában alacsonyabban állókat. Ebből kifolyólag gyakran nem állapítható meg az adott ügy mögött húzódó politikai motiváció, a konspirációs szabályok miatt a legtöbbször ezek a későbbiekben sem derültek ki, nem is beszélve egy esetleges nemzetközi állambiztonsági játszmáról, amikor a döntéseket esetleg Moszkvában hozták meg. További probléma, hogy a jelentésekről nehezen dönthető el, hogy azok írói az eseményekben betöltött szerepüket felnagyítják, vagy éppen a felelősséget próbálják másra hárítani. Gyakori, hogy az adott pozíciót újonnan betöltő személy az elődje által hozott döntéseket hibásnak, az általa elvégzett munkát rossznak tüntette fel. Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (továbbiakban: CIA) bizonyos iratai – az információs szabadságról elfogadott törvény értelmében – online formában elérhetők, a vonatkozó iratokat felhasználtuk kötetünk elkészítéséhez. 61 Gyarmati György: Mire jók az állambiztonsági ügynökiratok és mire nem? Kommentár folyóirat, 2012/6, 64‒ 79.
