Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Bevezetés
20 Kényszerpályák és külön utak 20 Bevezetés Végezetül a források egy kritikus szeletére, a korszak meghatározó politikai szereplőinek önéletírásaira szeretnénk kitérni. Talán nem túlzunk, ha általánosságban kijelentjük, hogy a visszaemlékezések műfajukból fakadóan rendkívül szubjektívek, ugyanis magukban hordozzák az alkotó személy önnön szerepének más – általában pozitívabb – fényben történő megvilágítását. Halmozottan igaz ez Rákosi Mátyás rendkívül részletes, két kötetben megjelent Visszaemlékezések 54 című munkájára, amelyben a magyar diktátor nagyon gyakran igyekszik másra hárítani a felelősséget a magyarországi „regnálása” alatt elkövetett bűnökért. A szovjet–jugoszláv konfliktussal kapcsolatban megkerülhetetlen Milovan Đilas Találkozások Sztálinnal55 című írása, amelyben a jugoszláv politikus a Szovjetunióba tett látogatásainak emlékét közli. Az ÁVH-nál betöltött szerepe miatt fontos forrás Farkas Vladimir Nincs mentség 56 című munkája, amelyben a szerző bár szembenéz múltjának bizonyos eseményeivel, azonban magát gyakran csak a parancsot teljesítő áldozatként mutatja be. A magyar–jugoszláv kapcsolatokról relatív nagy mennyiségű iratanyag maradt fent a magyar levéltárakban. Kötetünk politikatörténeti részéhez elsősorban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának (továbbiakban: MNL OL) a Jugoszláviával kapcsolatban született külügyminisztériumi iratait, illetve a belgrádi magyar követség iratanyagát használtuk fel, ezen kívül a zágrábi per bizonyos szereplőinek sorsával kapcsolatban a Fogház és Tolonc ügyosztály vonatkozó iratait néztük át. A belgrádi magyar követség 1945–1956 közötti iratai több mint 30 vaskos dossziéban találhatók meg szintén az Országos Levéltárban. A jugoszláv–magyar hírszerző-háborúval, illetve a jugoszláv állambiztonsági szervek működésével kapcsolatban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (továbbiakban: ÁBTL) folytattunk kutatásokat. A konfliktussal kapcsolatban számos irat megtalálható az intézetben, ugyanis a két állam nagyon aktív hírszerző-tevékenységet folytatott egymás ellen, emellett folytonos volt az ellenségkeresés, így az elhárítás is sok személyt vizsgált mint jugoszláv kémgyanús egyént. Ki kell emelnünk, hogy az ÁBTL rendkívül „nyílt” levéltár, a kutató minden segítséget és szakmai támogatást megkap a kutatásához kötődően, adatbázisa pedig jól kereshető, ezért az alábbiakban felsorolt nehézségeket nem a levéltár működése, illetve módszerei okozták. Az állambiztonsági iratok kutatása 54 Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések, 1940 – 1956 , I ‒ II. kötet. Budapest, Napvilág Kiadó, 1997. 55 Đilas, Milovan: Találkozások Sztálinnal . Budapest, Magvető Kiadó, 1989. 56 Farkas Vladimir: Nincs mentség. Az ÁVH alezredese voltam . Budapest, Interart Stúdió, 1990.
