Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A zágrábi kémper története és Urbán Aranka szerepe
194 Kényszerpályák és külön utak 194 A zágrábi kémper története és Urbán Aranka szerepe mesélt neki, ami tovább rontott a nő lelkiállapotán. Urbán szerint kihallgatója buta, tapasztalatlan és szadista volt, nem tudott az emberek nyelvén beszélni. Egy jelentésen ismeretlen személy a következő megjegyzést írta: „Kujalek e! Vizsgálja felül saját taktikáját, én úgy gondolom, e periódusban nem célszerű ennyire feszíteni a húrt.”911 Bár ismerjük a kihallgatási terveket és jegyzőkönyveket, mégis nehéz rekonstruálni, hogy pontosan melyek azok a tettek, melyeket Urbán a lelki megpróbáltatások hatására vallott be, és melyek azok, amelyeket ténylegesen elkövetett. 1954. június 11-én tartották Urbán zárt tárgyalását a budapesti hadbíróságon. A vád szerint „a terhelt 1949 szeptemberétől 1950 decemberéig folyamatosan kémtevékenységet fejtett ki a Magyar Népköztársaság ellen az UDB részére. Tudatos tevékenysége eredményeként 1951 márciusában, Zágrábban az UDB által megrendezett politikai per a Magyar Népköztársaság érdekeit súlyosan sértette. Kémtevékenysége eredményeként az UDB több katonai és polgári személyt tartóztatott le és ítéltetett el többévi börtönre.”912 Bizonyíték volt tevékenysége ellen egy üres bejelentőlap, melyet az UDB-től kapott, hogy Magyarországon felhasználhassa, egy Doxa óra, amelyet szintén a jugoszláv titkosszolgálattól kapott, továbbá Garai Tibor, Bodoglári Lajosné, 913 Farkas Zoltán és Stocker Ferencné914 tanúvallomásai. 915 A bíróság bűnösnek mondta ki Urbán Arankát folytatólagosan elköve tett hűtlenség bűntettében, és ezért főbüntetésként kötéláltali halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte.916 1954. július 24-én elutasították a felleb bezését, azonban július 31-én az Elnöki Tanács kegyelemből a halálbüntetést életfogytig tartó börtönre enyhítette tíz év közügyektől eltiltás és teljes vagyonelkobzás mellett. Majd egy évvel később, 1955. december 4-én a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Igazságügy-minisztérium előterjesztésére a börtönbüntetés hátralevő részének végrehajtását kegyelemből elengedte. 911 Uo. 203. 912 ÁBTL 3.1.9. V-116701. 205. 913 Bodoglári Lajosné (szül. Neorsics Irén, *1925. Kishegyes‒ †?) anyja neve Fehér Ilona. Urbán Aranka unokatestvére. ÁBTL 3.1.9. V-116701/1. 914 Stocker Ferencné (szül. Neorsics Teréz, *1924. 09. 06. Szabadka‒ †?) anyja Fehér Ilona, apja Neorsics Mátyás. Urbán Aranka unokatestvére. Négy osztály középiskolát végzett, a Délvidék visszatértekor Kiskunhalasra, majd Budapestre költözött. ÁBTL 3.1.9. V-116701/1. 915 ÁBTL 3.1.9. V-116701/1. 243. 916 ÁBTL 3.1.9. V-116701. 217.
