Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
154 Kényszerpályák és külön utak 154 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban vezetője Sipos Károly729 áv. százados, majd 1954 júniusától Szikla Péter 730 áv. százados voltak. Az alosztály 1955 októberében szűnt meg, természe tesen a jugoszláv–szovjet viszony javulásával párhuzamosan. A belgrádi rezidentúra felállítása, feladatai és munkatervei 1950 őszén megkezdődött a külföldi rezidentúrák felállítása, 731 először a bécsi követségen, majd Londonban, Párizsban, Washingtonban, Brüsszelben, Rómában, Bernben és Buenos Airesben is. A belgrádi rezidentúrát a kölcsönös követcserét és így a diplomáciai kapcsolatok újraindítását követően 1953 második felében állították fel, a rezidentúra szervezési dossziéjának létrehozására 1953. december 27-én tettek javaslatot a már említett BM II/2. (jugoszláv) alosztályon, amire a jelentésekben központ ként hivatkoztak, így ezt az elnevezést mi is átvettük. A dossziéba a rezidentúrán dolgozó ügynökök anyagai, a munkatervek, illetve a rezidentúrával kapcsolatos jelentések kerültek be. A központ és a rezidentúra között a kapcsolatot belgrádi részről a rezidens,732 Budapestről pedig az első időszakban Hornyán János733 operatív beosztott tartotta. 1954 júniusában új alosztályvezetőt neveztek ki Szikla Péter személyében, aki a további akban az instrukciókat küldte Budapestről. Bizonyos esetekben osztályvezetői szintről is érkeztek iratok, egyrészt Gazdik Gyula734 áv. alezredestől, 729 Sipos Károly (Fülöpszállás, 1922. 07. 02.‒ ?) asztalossegéd, 1946-ban került a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága Gazdasági Rendészeti Ügyosztályához, majd az államvédelmi ranglétrán haladva 1953 közepétől lett a BM II/2. (jugoszláv) alosztály vezetője. 1954–1956 októbere között a római rezidentúrát vezette. 1966. júniusi nyugállományba helyezéséig a BM állományában szolgált (www.neb.hu alapján, 2021. 03. 02.). 730 Szikla (szül.: Plesz/Riba) Péter, 1964-től Szolnok Péter (Budapest, 1928. 12. 12.‒2000. 09. 24.) már 1947-től a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának dolgozott, 1948-tól hivatalosan is tagja lett. 1947-től a Magyar Kommunista Párt tagja. 1950–1953 között az elhárításnál dolgozott az amerikai alosztály vezetőjeként (I/3-a). 1954 júniusától 1955-ig a BMII/2. (jugoszláv) alosztály vezetője, elvégezte a Külügyi Akadémiát, majd 1955-1959 között a londoni rezidentúra vezetője, illetve 1959-ben londoni ideiglenes ügyvivő volt. 1975-ben helyezték nyugállományba. (www.neb.hu, továbbá Unger Gabriella: „Mi voltunk az első civilek a bevonulás után”. Magyar hírszerző tisztek prágai útja Csehszlovákia megszállása után, 1968-ban. In Betekintő folyóirat, 2007/2, online: www.betekintő.hu alapján, 2019. 01. 20. Köszönettel tartozom Szekér Nórának, hogy figyelmembe ajánlotta a tanulmányt.) 731 Ahogy az előzőekben már kitértünk rá, a legális rezidentúra létrehozása előtt a magyar hírszerzésnek már volt embere Belgrádban. 732 1953‒1955 között végig Kádár József áv. őrgy. 733 Életrajzát a kutatások eddigi szakaszában nem sikerült megismerni, nevét néha Hornyan alakban írták. 734 Gazdik Gyula (Budapest, 1911. 09. 23.‒ Budapest, 1981. 12. 13.) már az általános iskolát is a Szovjetunióban végezte, ahol 1940-ben tartalékos tiszt lett, az északi fronton harcolt.
