Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
151151 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban A belgrádi rezidentúra felállítása és működésének nehézségei (1953‒ 1955) Kis magyar hírszerzési szervezettörténet A szovjet–jugoszláv konfliktus kialakulása, majd eszkalálódása szinte minden téren érintette a „frontországgá” vált Magyarországot, elég csak a már említett Rajk-perre, a háborús hisztériára, a határsáv kialakítására, illetve a határincidensekre gondolni. Nem volt kivétel ez alól a magyar állambiztonság sem, amelynek átszervezése és működése szorosan összefüggött a konfliktus következtében megváltozott kül- és katonapolitikai légkörrel. A magyar állambiztonság történetét a korszakban két részre oszthatjuk, 1945 és 1950 között Moszkva az ellenőrzést még „közvetett” módon gyakorolta a kommunista párt, illetve a vezetésben jelenlevő ügynökök által, 1950 elejétől kezdve azonban közvetlen kapcsolat jött létre a magyar és a szovjet szervek között. 712 A világháború után a Honvédelmi Minisztérium (HM) Katonapolitikai Osztályának feladata volt a hírszerzés, illetve elhárítás, majd 1947-től a Pálffy György vezette Katonapolitikai Csoportfőnökség V. osztálya foglalkozott a humán hírszerzéssel. 1949-ben megszervezték a Katonai Elhárító Főcsoportfőnökséget, az V. osztály pedig IV. (hírszerző) csoportfőnökségként működött tovább.713 A következő évben azonban nagy változások történtek az állambiztonság területén, egy 1949. december 28-ai minisztertanácsi rendelet alapján a BM Államvédelmi Hatóságból és a Honvéd Határőrségből létrehozták az ilyen formában 1950–1953 között működő Államvédelmi Hatóságot, amelynek vezetője Péter Gábor altábornagy lett, azonban jelentési kötelezettséggel tartozott a honvédelmi miniszternek.714 A valóságban a szervezet a párt vezetőinek irányítása alatt állt, és „az 1950–1953 nyara közötti időszak [...] valóságos hadjáratot jelentett az ország lakosságával szemben”.715 A Pálffy-pert követően a szovjet tanács adók úgy vélték, hogy a honvédségnél még mindig jelen volt a szovjet ellenes vonal, és a katonai elhárító munka minőségét is rossznak ítélték 712 Ritter László: Titkos háború. Történelmi szemle ... i. m. 136. 713 Dr. Hajma Lajos: A katonai felderítés és hírszerzés története. Egyetemi jegyzet. Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2001, 151‒ 152. Köszönöm Horváth Miklós tanár úr segítségét, aki felhívta a figyelmemet a jegyzetre. 714 Kiszely Gábor: ÁVH ... i. m. 215. 715 M. Kiss Sándor: Péter Gábor Államvédelmi Hatósága, 1950–1953. In Államvédelem a Rákosi-korszakban... i. m. 148.