Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
136 Kényszerpályák és külön utak 136 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban Az is megtörtént, hogy rossz időjárás következtében, az utolsó pillanatban le kellett mondanom látogatásokat, mire autót küldtek értem. Nem jó dolog, ha egy követ munkakörülményei sajnálkozást váltanak ki kollégái körében.”629 Az épület helyreállításának sürgetésekor többször hivatkozott arra, hogy a belgrádi követség a magyar külpolitika szempontjából fontos hely, mivel „itt ellenünk irányuló nyomást kell ellensúlyoznunk”, és mivel a magyar külügyminisztérium nem sürgette az épület felújítását, félő volt, hogy a jugoszláv vezetésben az a kép alakul ki, hogy Magyarországnak nem fontos Belgrád.630 A követség épületének romos állapota ellenére az ügyfél forgalom folyamatosan növekedett, Szántó jelentése alapján naponta átlagosan 40‒ 50 ember fordult meg náluk, 631 azonban nagyon kevesen dolgoztak a követségen, a követtel együtt négy hivatalnokkal és egy altiszttel kezdte meg a működését.632 A követségi dolgozók Jugoszlávián belüli mozgásukban ekkor még nem voltak korlátozva. Szántó Zoltán Belgrádba érkezését követően, miután hivatalosan átadta a megbízólevelét Ribarnak, a szokásoknak megfelelően bemutatkozó látogatást tett több magas rangú jugoszláv vezetőnél Sztankay Zoltán követi tanácsossal. A jugoszláv külügyminisztériumban Stanoje Simić külügymi niszter fogadta őket, aki „kifejezést adott a magyar követség megérkezése feletti örömének, mondván, hogy így jobban elő tudjuk segíteni a két ország közötti jó viszony fejlődését”.633 Milovan Đilas és Edvard Kardelj, ígéretet tett a magyar követnek, hogy közbenjárnak a csehszlovák sajtóban megjelent magyarellenes cikkek eltüntetése érdekében. Maga Josip Broz Tito is fogadta a magyar követet, és szintén kiemelte, hogy véleménye szerint a jugoszláv–magyar viszony jó irányba haladt. 634 A Kominform-határozat következménye a diplomáciai kapcsolatokra A jugoszláv–magyar kapcsolatok romlásával a belgrádi magyar követség dolgozóinak élete is megváltozott, nehezebbé vált. Az 1947-től 1948 júniusáig terjedő időszakban naponta átlagosan 40‒ 50 főt fogadtak, és mozgá sukban sem voltak korlátozva, csupán a határ mentén 15 kilométeres 629 MNL OL XIX -J-4-a Belgrád 40–1947, 1. doboz. 630 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 57‒1947, 1. doboz. 631 MNL OL XIX-4-J-a Belgrád 108–1947, 1. doboz. 632 A. Sajti Enikő: Egy kommunista káder a külügyben ... i. m. 101. 633 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 1–1947, 1. doboz. 634 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 25–1947, 1. doboz.
