Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
125125 A kapcsolatok főbb állomásai – államközi vagy kamaraköziek lesznek, és arra törekedtek, hogy 15‒ 16 millió dolláros forgalmat elérjék. Soldatić jugoszláv követ Budapesten látogatást tett Háy Borisz osztályvezetőnél, ahol közölte, hogy Jugoszlávia államközi árucsere-forgalmi egyezményt kíván kötni Magyarországgal, és a tárgyalásokat 1954 decemberében szeretnék elkezdeni. A jegyzetben leírták, hogy a magyar tárgyalók azt az utasítást kapták, hogy amennyiben a jugoszlávok az 1949. előtti magyar tartozásokat felvetnék, a magyarok ne menjenek bele a vitába.583 Az év folyamán kompenzációs szerződést írtak alá 2,5 millió dollár értékben, aminek hatására megindult a magyar és jugoszláv vállalatok közötti közvetlen kapcsolat. Magyar kereskedők utaztak Belgrádba, és jugoszlávok Budapestre. 584 1955 elején Kurimszky követ egy panaszokkal teli jelentést küldött Budapestre, amelyben a Belgrádban tartózkodó magyar „kereskedelmi utazókkal” kapcsolatos problémáira hívta fel a figyelmet. Szerinte ugyanis ezek a szakemberek hónapokig maradnak Jugoszláviában, és ez alatt a követségen töltik az időt, a külképviselet anyagi forrásait élik fel, telefonálnak, használják az írógépet, a papírt, utazgatnak is „a legdrágább módokon”. Javaslata szerint ideje lenne egy kereskedelmi kirendeltséget létrehozni Belgrádban egy felelős vezetővel, mivel a magyar kereskedelmi szakembereknek jelenleg nincs lehetőségük komoly üzleteket nyélbe ütni, mivel egy esetleges hazautazás és magyarországi egyeztetést követően hónapok telnek el, amíg újra kapnak kiutazási vízumot, ráadásul a folyamatos jugoszláviai tartózkodás miatt jobban ismernék a gazdasági helyzetet is. Tovább nehezítette a magyar szakemberek helyzetét, hogy még nem voltak kijelölve azok a vállalatok, amelyekkel tárgyalni lehetne, illetve a jugoszláv vállalatok vezetői kerülték a tárgyalásokat, mert még nem kaptak pontos utasításokat a belgrádi vezetéstől.585 Háy László külkeres kedelmi miniszter szerint Kurimszky szemléletmódja nem volt helyes, mivel az 1948-ban megszakadt kapcsolatok újraindítását elő kellett volna készíteni, és a követség jelentésével ellentétben történtek üzletkötések. Az utazásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy Jugoszláviában, föderalista állam lévén többet kell utazgatni, mivel a különböző köztársaságoknak saját központjaik vannak. Szerinte a jelentés rosszindulatú volt, azonban 583 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 001587/szig. titk. – 1954, 16. doboz. 584 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 28/szig. titk. – 1954, 20. doboz. 585 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 003258/1955, Magyar kereskedelmi szakemberek munkája Jugoszláviában, dátum nélkül, 1. d.
