Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
123123 A kapcsolatok főbb állomásai A magyar javaslat az volt, hogy felváltva Zomborban és Baján tartsák meg a vegyes bizottsági üléseket, először 1953. augusztus 5-én Zomborban. Augusztus 28-áig megtárgyalták a határrendezés mikéntjét, létrehoztak egy fő vegyes bizottságot, és szeptember 28-án Baján aláírták a határincidensek megelőzéséről szóló egyezményt, amit a jugoszláv kormány 1954. május 8-án, a magyar kormány pedig júniusban hagyott jóvá. 572 Az eltűnt vagy megrongálódott határkövek felújításának ügyét is 1953-ban kezdték megvitatni a felek. Budapest egy 1953. júliusi jegyzékére reagálva a jugoszláv külügyminisztérium 1953. november 19-ei válaszjegyzékében vegyes határbizottságok felállítását javasolta, az eltűnt, ledöntött, megrongálódott határkövek újbóli megállapítására.573 A békeszerződés 1. pontjára hivatkoztak, hogy az alapján állítsák helyre a határköveket. Magyarország támogatta a javaslatot, mint a „Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti jószomszédi viszony megszilárdításának egyik lényeges előfeltétele”.574 1953. december 3-án talál koztak először Szabadkán a tárgyalópartnerek, ezután felváltva Szabadkán és Szegeden üléseztek. A találkozó alatt két kérdés körül is vita alakult ki: • Egyrészt a határ bejárásának és a határkövek felállításának mikéntjéről. A jugoszlávok úgy vélték, hogy a határszakaszokat háromszor járják be, egyszer felmérik a terepet, és kitűzik a határkövek helyét, majd felállítják a határköveket, utána pedig ellenőrzik a munkát. Ezzel szemben a magyar fél szerint elég lett volna egy ütemben megcsinálni ezeket a feladatokat. • A másik vitás pont a költségek megoszlása volt, mivel a jugoszlávok a magyarok jóvátételi számlájából akarták levonni az összeget azzal az indokkal, hogy a határköveket a Horthy-hadsereg rombolta le. 575 A „fasiszta Horthy-hadsereg gaztetteivel” a Magyar Népköztársaság Kormánya nem vállalt közösséget, így véleményük szerint nem voltak kötelesek az újraállítás költségeit egyedül állni. 576 Az elkészült egyezményt 1954. január 30-án Nógrádi György a Magyar Népköztársaság Kormányküldöttségének elnöke és Šuman Karlo, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormányküldöttségének elnöke írta alá. A trianoni határfelosztást vették alapul, A‒ F szakaszokra osztva 572 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 002/4 – 1954, 16. doboz, továbbá MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒ 1964, Jelentés határhelyzet alakulásáról, é. n., 4/bc, 8. d. 573 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 415 581 – 1954, 16. doboz. 574 MNL OL XIX- J-4- a Belgrád 00234‒1954, 16. doboz. 575 MNL OL XIX- J-4-a Belgrád 002144/szig.titk. – 1953, 15. doboz. 576 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 0084/szig.titk. – 1954, 15. doboz.
