Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
116 Kényszerpályák és külön utak 116 A kapcsolatok főbb állomásai azonban a követség értékelése szerint csak „uszítás”, amelynek célja, hogy éket verjenek a szatellit államok és Moszkva közé. A jelentésben sérelmezték továbbá, hogy a jugoszláv lapok „kigúnyolták” Sztálint, a „legaljasabb” cikket a „magyar nyelven megjelenő legreakciósabb fasiszta szeny nylap”, a Magyar Szó közölte március 6-ai cikkében, amelyben Sztálint a történelem legnagyobb zsarnokának nevezték. 538 A szovjet utódlási harcok alakulásával párhuzamosan az 1953 májusában Moszkvába érkező Rákosit szembesítették „országa” katasztrofális helyzetével, és felszólították, hogy a pártfőtitkári, illetve kormányfői tisztségei egyikéről mondjon le. Rákosi hazaérkezve nem látta szükségét nagyobb változtatások végrehajtásának, ezért június 13‒ 14. között magyar kormánydelegációt hívtak Moszkvába, ahol Rákosinak ismét fejére olvasták Magyarország siralmas helyzetét, és elvárták, hogy a delegáció tagjai önkritikát fogalmazzanak meg, amelyet visszatérve Budapestre, mint párthatározat hozzák nyilvánosságra. A szovjet vezetésben fennálló erőviszonyokhoz igazodott az az utasításuk is, hogy Rákosi maradjon az MDP vezetője, a miniszterelnök pedig Nagy Imre legyen, ugyanis ekkor még Malenkov miniszterelnöki pozíciója fajsúlyosabbnak tűnt a Hruscsov pártvezetői posztjánál. Hazatérve a kormányfővé választott Nagy Imre július 4-én tartott kormányfői programadó beszédében meghirdette az új szakasz politikáját.539 Ennek keretében visszafogták a túlzott iparosítást, a lakossági fogyasztási cikkek gyártásának volumenét azonban növelték, a tömegfogyasztási cikkek árait csökkentették. A gazdák helyzetén is igyekeztek javítani, mérsékelték a beszolgáltatási kötelezettségeket, továbbá lehetővé tették bizonyos körülmények között a termelőszövetkezetekből való kilépést.540 Az új szakasz keretében azonban nemcsak a gazdasági élet terü letén, hanem politikai kérdésekben is változtatásokat léptettek életbe. 1953 őszén a kényszermunka- és az internálótáborok működését beszüntették, 538 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 00971 Sztálin halálának visszhangja, adta Kárpáti Tibor, 1953. 04. 21., 12. d. 539 Gyarmati György: A Rákosi-korszak ... i. m. 329 ‒ 332. 540 Nagy Imre ígéretet tett, hogy az önkéntesség alapján, a gazdasági év végén azok a gazdák, akik szeretnék, visszatérhetnek az egyéni gazdálkodási formába, továbbá azokat a termelőszövetkezeteket, ahol a tagság többsége ezt kívánja, feloszlatják. Ahogy arra Galambos István tanulmányában rámutat, az ígéretek a gyakorlatba nem lettek, nem lehettek átültetve. Galambos István: „Új” szakasz? A termelőszövetkezet elhagyásának fikciója 1953-ban. In Magyar dúlás. Tanulmányok a kényszerkollektivizálásról . Szerk.: Galambos István – Horváth Gergely Krisztián. Magyar vidék a 20. században sorozat, 4. Budapest, MTA-BTK-NEB, 2019, 55‒ 62.
