Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
111111 A kapcsolatok főbb állomásai tott beszámolót öt napon keresztül közölte a Borba, és egy magyar jelentés is elismerte, hogy az Ujhelyi-cikksorozat hatásos volt, mert bár a „legsötétebb módszerekkel él”, a jugoszláv propagandaapparátus igen jól működött.519 A cikkekben bemutattak egy térképet az állítólagos magyarországi kémközpontokról, beszámoltak a magyarországi délszlávok szerintük rossz helyzetéről, a Jugoszlávia-ellenes rágalomhadjáratról és arról, hogy a „tájékoztató irodások” támadást terveztek a jugoszlávok ellen. Ismertették továbbá a határincidenseket, illetve a dolgozók rossz életszínvonaláról és az élelmiszerek hiányáról is beszámoltak. A magyar hadsereg aktivizálódásáról is közöltek információkat, bizonyítandó az „agressziós szándékot”, a Hortobágyról mint a „magyar Szibériáról” számoltak be. Színdarabot is írtak Magyarországról, Elítéltek címmel, melyet Sinkó Ervin rendezett. 520 A Bálint-per kapcsán az említett jelentés sajnálkozik, hogy Magyarországon csak egy kémpert rendeztek, amikor a jugoszlávok olyan sokat.521 Ezeket fel is sorolja: • Eszéken Budai Sándort nyolc évre ítélték kémkedésért (augusztus 10.); • Ott Anna nevű német származású magyar „kémnő” pere (augusztus 22. – helyszínt és büntetést nem írt a jelentés); • Belováron Kaiser József és Dmitar Vitnjević négy és fél, illetve négy év börtönbüntetést kaptak kémkedésért (szeptember 1.); • Szabadkán Ferenc János öt év, Molnár József, Haller József, Ferenc Júlia 1,5–2 év börtönbüntetést kapott kémkedésért (november 20. – A Bálint-per után közvetlenül!); • Szarajevóban Mitar Todorović „magyar kém” 14 év büntetés kapott kémkedésért (december 1.). A jugoszláv sajtótermékek több olyan személyről is beszámoltak, akik Jugoszláviába szöktek Magyarországról, a Borba október 12-ei cikke szerint eddig kétezer ilyen személy volt. A cikkről beszámoló magyar jelentés nem is tagadta ezeket a számokat, azonban azt írta, hogy „ezek kulákok és más hitvány emberek” voltak. 522 A határincidensek a magyar–jugoszláv konfliktus egyik negatív csúcspontjaként értelmezhetőek, a két ország között lezajlott tűzpárbajok – amelyek halálos áldozatokkal is jártak – és a folyamatos kölcsönös 519 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 002278 – 1952. dec.1., 5/c, 15. d. 520 MNL OL XIX -J-4-a Belgrád 00265/1/szig.biz. – 1952, 12. doboz 521 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 002278 – 1952. december 1., 5/c, 15. d. 522 Uo.
