Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
106 Kényszerpályák és külön utak 106 A kapcsolatok főbb állomásai Már 1948. november 8-án átadott a jugoszláv külügyminisztérium két jegyzéket a belgrádi követségnek, majd 1948 decemberében újabb jegyzékkel fordultak a magyar szervekhez, hogy azok szüntessék be a határsértéseket, illetve büntessék meg azt a személyt, aki ilyet elkövetett. Konkrétan négy esetet hoztak fel, amelyekben azzal vádolták a magyar határőröket, hogy átlőttek a határon, veszélyeztetve ezzel a jugoszlávokat, de a magyar külügyminisztérium mindezt tagadta.493 1949. március 8-án a Magyar Szó közölte a jugoszláv kormány jegyzékét, amelyet Belgrád a magyar kormányhoz intézett a határincidensek ügyében. Ebben „A JSzNK arra törekedik és az a kívánsága, hogy határukon Magyarország felé kifo gástalan helyzetet teremtsen, és ezt összhangba hozza azzal, hogy itt két szomszédos szocialista államról van szó.[...]A magyar hatóságok eljárása ténylegesen a jugoszláv‒ magyar viszony rontására irányul. [...] Ezért a fele lősség [...] kizárólag a Magyar Köztársaság kormányát terheli.” 494 A határ sértések azonban tovább folytatódtak, a jelentések alapján 1949 májusára már három magyar halálos áldozata volt az incidenseknek. 495 Egy 1952-es összefoglaló jelentés496 szerint a magyar külügyminiszté rium 1950 szeptembere és 1951 júniusa között tizenegy szóbeli jegyzékben összesen 104 jugoszláv határ- és légtérsértés, 1951 júniusa és 1952. július 25-e között pedig 236 szárazföldi és 32 légtérsértés ellen tiltakozott. Ezek azonban csak a fontosabb határsértések, az incidensek valódi száma magasabb volt. A jelentésben kitértek arra is, hogy tapasztalatuk alapján egyre gyakrabban használnak a jugoszláv szervek pisztolyok és puskák helyett „golyószórókat”, a repülők pedig egyre több időt töltenek a magyar légtérben, és fotózzák a határvidéket. Ezt az „ellenséges tevékenységet” három csoportra osztotta a jelentés. A különböző tevékenységek számszerűsítve is voltak, illetve példákat hoztak fel, hogy milyen módon zajlottak le az események: 1. A határvidék rendjének megzavarása, háborús légkör előidézése és állandósítása, magyar határőrszervek munkájának akadályozása. A jugoszláv határőrök 108 alkalommal átlőttek a határon, egy esetben 105 mm-es „löveget”, öt alkalommal gyújtólövedéket, azzal a céllal, hogy tüzeket idézzenek elő a határ magyar oldalán. Hat 493 MNL OL XIX -J-4-a Belgrád 7/biz. – 1949, 7. doboz. 494 Magyar Szó, 1948. március 8. online: https://www.vamadia.rs/pdf/5661 495 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 362/biz. –1949, 7. doboz 496 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 001280, Magyar–jugoszláv kapcsolatok 1951. jún.‒ 1952. júl., 1952. 07. 14, 5/b, 12. d.
