Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
PÁRTVONAL, KETTŐS HATALOM - Lépéshátrány
91 Lépéshátrány Lépéshátrány Grósz Károly minisztertanácselnöki iratai között található az Észrevételek „A párt és a politikai intézményrendszer kérdéseinek vitáihoz” című feljegyzés, 167 aminek készítője beszámol arról, hogy a nyilvánosan megvitatni kívánt dokumentummal kapcsolatban nagy érdeklődés érzékelhető. Véleménye szerint azonban a várakozásokat, amelyeket ébreszt, nem tudja majd kielégíteni. Az észrevételek szerzőjének elsőként megfogalmazott kritikája, hogy a címmel ellentétben nem a politikai intézményrendszer átfogó kérdésével foglalkozik, hanem a párt és egyes politikai intézmények viszonyával, de ebben a körben kimarad az Országgyűlés. Nem jelenik meg a helyzet kritikus értékelése, nem megújulásra, hanem a fennálló viszonyok legitimálására való törekvés jellemzi azokban a kérdésekben is, amelyek már meghaladottá váltak. Példaként a párt és a kormány viszonyát említi. Számos kritikai észrevétele közül fontos megállapításként idézzük a szövegből a következőket: „A párt túlsúlyos és nem kontrollált szerepének fennmaradásához jelentős mértékben hozzájárul az ideológia is, amely szerint kizárólag a kommunista pártok rendelkeznek adekvát tudományos ideológiával és ezért az egyetlen olyan szervezet (nem mozgalom!), amely alkalmas a hatalom gyakorlására. Az eltérő nézetek tolerálására ebből az alapállásból kevés a lehetőség (eleve úgy fogadják az eltérő véleményt, hogy tűrhető, de nem helyes).”168 A gondolat folytatásként azt a célkitűzést szorgalmazza, hogy a párt értelmezze újra vezető szerepét. „[...] erősen kérdéses, hogy a demokratikus centralizmus elve nemcsak az eredeti 167 MNL OL XIX−A−2−ar 14. d. Minisztertanács Titkársága (0024/Eln.88), Észrevételek „A párt és a politikai intézményrendszer kérdéseinek vitáihoz” című dokumentumhoz. (dátum és szerző nélkül). Megjegyzés: A dokumentum alapján kiderül, hogy azt Raft Miklós juttatta el Grósz Károlynak. Lapjain számos utólagos tollal ejtett aláhúzás, bekarikázás található − feltételezhetően maga Grósz tanulmányozhatta ilyen módon. Mellette fekvő iratok alapján valószínűleg 1988. februári keletkezésű. Az első lap jobb felső sarkában tollal kézírással olvasható megjegyzés, amiből kiderül, hogy Grósznak személyes tájékoztatás céljából lett megküldve. 168 Uo.
