Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
VÁLSÁG, NEM TERMELŐ TERÜLETEK, REFORM - Kormányzati korszerűsítés
80 1. Válság, nem termelő területek, reform Hatalomtechnika a pártállam végóráiban vezető szerepének érvényesülése társadalmunkban − A szocializmus politikai intézményrendszerének fejlesztése tárgyú előterjesztés nyers változatát . Ez címe és tartalma alapján valószínűleg a nem termelő területek felülvizsgálati és korszerűsítési programjában külön kezelt Petrovszki Istvánféle témacsoporttól származhatott. A téma gondozására kiküldött KB-munkabizottság tevékenységének felügyeletét Lázár György látta el. 142 „Az anyag, amely nagyobbrészt az albizottságokban kidolgozott előtanulmányok összegzése, egy »szűrőn « már keresztül ment” – írta Lázár . Az idézőjelbe tett szűrő alatt feltételezésünk szerint Kádár Jánost értette. A rövid levélből kiderül, hogy a dokumentumot összeállító munkabizottság akkor következő október végi ülésén tervezték megvitatni azt, mielőtt a PB elé került volna. A párt kérdésével foglalkozó munkába így félhivatalosan bekapcsolták Grószt. Az szinte kizárt, hogy Lázár György Kádár engedélye vagy tudta nélkül megküldte volna informálisan a tervezetet. „A bizott sági vita után kidolgozandó előterjesztés tervezetét – véleményt kérve – meg fogom küldeni, de már most minden, a további munkára vonatkozó tanácsot szívesen fogadok [...]” – zárta levelét Lázár György. 143 A párt szerepfelfogásával kapcsolatos érdemi lépéseket megelőzt ék a Minisztertanáccsal, az Országgyűléssel kapcsolatos döntések . Az 1985-ben megválasztott Országgyűlés első éveit Kukorelli István annak működése alapján az Országgyűlés „zártállami korszakának” nevezi. „Az első két és fél év zárásának pozitívumaként mindenképp szólni illik az Országgyűlés 1987. december 16−17-i ülésnapjáról, amelyen a jogállamiság szempontjából fontos jogalkotásról szóló, 1987. évi XI. törvényt144 alkotta meg 142 Egy Havasi Ferenccel készült interjúban arra a kérdésre, hogy milyen körülmények játszhattak közre Lázár György főtitkárhelyettessé, vagyis a Kádár után második emberré válásában, a következő választ adta: „Ezt kimondottan az Aczélnak köszönhető, azért merek beszélni róla, mert ővele is beszéltük. Azt mondta, hogy olyan főtitkárhelyettes kell, aki nem csinál semmit, akkor /ő/ alkalmas lesz. A másik ugye, hogy a Lázár nem fog ártani, se őneki, se másnak, és amit az „ » Öreg « mond, azt biztos megcsinálja.” Közli: Puccs vagy összeomlás. 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal. Szerk. Simon János. Lakitelek, Antológia, RETÖRKI Könyvek 1., 2014. 145. 143 MNL OL XIX−A−2−ar 10. d. Minisztertanács Titkársága (00282/Eln.87.), Lázár György (MSZMP KB főtitkár-helyettes): Levél Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének , 1987. október 9. 144 1987. évi. XI. tv. A jogalkotásról Lásd: Magyar Közlöny, 1987. december 29.
