Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
VÁLSÁG, NEM TERMELŐ TERÜLETEK, REFORM - Kormányzati korszerűsítés
77 Kormányzati korszerűsítés rá éppúgy igaz a megállapítás, hogy kezdetben még csak „miniszter elnök a Lázár-kormányban”, mint ahogy őt követően Németh Miklós lesz „miniszterelnök a Grósz-kormányban”, szereplése és alkata mégis egyfajta korszakhatárt jelentett. A korábban kőbe vésett politikai-ideológia szabályok felülírásával volt egyenlő fellépése, legalábbis a gazdaság kérdésével kapcsolatban. Expozéjában a kormány munkaprogramjának ismertetésekor a következőképpen fogalmazott: „Nincs okunk arra, hogy egy rosszul értelmezett ideológiai stabilitás jegyében ne lépjünk olyan gyakorlati ügyekben, amelyek ellen csak az szól, hogy eddig még nem alkalmaztuk. Megújulásra képes és megújuló szocialista társadalmunknak a változó világ minden, a társadalmi haladást szolgáló jelenségét be kell tudni építeni a maga rendjébe.”131 Grósz természetesen beszélt az MSZMP KB júliusi ülésének állásfoglalásáról, a gazdasági és társadalmi kibontakozás programjáról, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről, amely előirányozta a népgazdaság stabilizálását, egyensúlyának helyreállítását, a gazdasági szerkezet átalakítását. A reformok alappillérei között már ekkor megemlítette: „s végül szándékunk a kormányzati irányítás, a tervezés módszereinek olyan továbbfejlesztése, amely az új körülmények között is eredményesebben képes a folyamatokat az össztársadalmi érdek, a gazdasági célok szerint befolyásolni, ami nem kisebb feladat, mint a piaci viszonyok érvényre juttatása”. 132 Grósz lényegében magáévá tette az Előkoncepció t, az új gazdasági alap vetéseket politikai-kormányzati intézkedésekkel kívánta ötvöz ni. Az alapzat: vegyes gazdaság, magántulajdon elismerése, külföldi tőke magyarországi működésének lehetővé tétele.133 M ásfél éves kormányzati tevékenysé gének az egyik legfontosabb célkitűzése volt a kormány országgyűlési tevékenységének áthangolása, érdemivé tétele. Ez az Országgyűlés Hivatalának vezetése részéről kezdetben ellenállást váltott ki, a körvonalazódó újabb munkastílus meghonosításában Sarlós István nem volt partner. Ebben a 131 Országgyűlési Napló, Az Országgyűlés 17. ülése, 1987. szeptember 16. Közli: Az 1985. évi június hó 28-ára összehívott Országgyűlés naplója. Hiteles Kiadás, II. kötet. Budapest, 1998. 1219. hasáb Lásd: https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_KN-1985_02/?pg=12&layout=s (utolsó letöltés: 2020. 12. 02.) 132 Uo. 1221. 133 Sárközy i. m. 2012, 139.
