Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
VÁLSÁG, NEM TERMELŐ TERÜLETEK, REFORM - Azok a bizonyos nem termelő területek
49 Azok a bizonyos nem termelő területek határidőn túl, 1987. április végéig tervezte elkészíteni az összeállítást. Mindezen túl pedig az anyagot nem az erre a célra kijelölt Programirodának, hanem magasabb pártszervek elé kívánta előterjeszteni. Sárközy alternatív úton szerzett információ alapján tudomással bírt arról, hogy az MSZMP-re vonatkozóan a PTO kidolgozott egy anyagot konkrét feladatokkal és határidőkkel. Ez a többihez hasonlóan 1987-re elvi döntéseket, 1988-ra viszont már ütemezett szervezeti intézkedéseket tartalmazott. Kiegészítésében leírta, hogy a PB-határozat ellenére az MSZMP PTO nem koordinálta a témacsoportjába tartozó többi szervezet intézkedési tervének elkészítését. Tehát a KISZ-re vonatkozóan nem vállalt önálló intézkedési tervet, a HNF pedig intézkedési tervnek nem tekinthető tartalmi korszerűsítésre vonatkozó anyagot nyújtott be, de szintén magasabb pártszervekhez. A 2-es, vagyis a kormányzati irányítás és központi államigazgatás témacsoportja az intézkedési tervet benyújtotta Lázár Györgynek, amiből kiderül számunkra, hogy itt viszont már az átfogó „korszerűsítési” programot megelőzően, tehát 1986 előtt foglalkoztak hasonló kérdésekkel: „előké szítő vizsgálatok lefolytatására 1987 első negyedévében ebben a témacsoportban kismértékben volt szükség”.68 Ennek magyarázata, hogy még 1985-ben, Maróthy László vezetésével alakult egy testület a kormány zati irányítás elvi kérdéseinek vizsgálatára. Ennek kereté ben a következő kérdésekkel foglalkoztak: 1. a Minisztertanács funkciói, hatáskörei; 2. tisztségviselők feladatköre; 3. MT bizottságainak státusza; 4. a kormány hivatali apparátusa; 5. a kormányzás információs és tömegkommunikációs alátámasztása; 6. a MT társadalmi szervezetekkel való együttműködése. A témákkal kapcsolatban több dokumentum született, ezek közé tartoztak olyan, 1986 elején a kormányzati irányítás struktúrájának átalakítására készült anyagok is, amelyek elsősorban a kormányzati gazdaságirányítással foglalkoztak. Mindezeket miniszterelnökhelyettesi értekezleteken tárgyalták, ezekből az eredményekből merítettek. „Bár a munkát a PB határozat tartalma egyértelműen behatárolja, annak érdekében, hogy a kormányzati irányítást komplex egységként kezelhessük, szükség volt arra, hogy az intézkedési tervbe a Politikai Bizottság határozatában nem szereplő egy-két » többlet«-témát is felvegyük, illetve, hogy néhány olyan funkciót, amelyet ugyan a miniszterek (országos hatáskörű szervek) hatásköre érint, kiemelten vizsgáljuk. Mivel a Politikai Bizottság 68 Uo.
