Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
VÁLSÁG, NEM TERMELŐ TERÜLETEK, REFORM - Azok a bizonyos nem termelő területek
39 Azok a bizonyos nem termelő területek Azok a bizonyos nem termelő területek A fejezet címével kapcsolatban tisztáznunk kell, hogy mit takar a „nem termelő területek” kifejezés, és mire irányul és mit jelent az ehhez kapcso lódó „felülvizsgálat ”. A szakirodalomban szinte nem, a kortársi forrásokban pedig csak néhol találkozunk az előbbi megfogalmazással. Bevett és elterjedt a politikai intézményrendszer , a politikai rendszer kifejezések alkal mazása, használata. A nem termelő területek , még pontosabban a közvet lenül nem termelő vagy nem közvetlenül termelő területek definíciójához célszerűnek mutatkozik számba venni, hogy mely területeket sorolták ezek közé: 1. Politikai, társadalmi és tömegszervezetek; 2. A kormányzati irányítás és központi államigazgatás; 3. A területi irányítás és a helyi államigazgatás; 4. Védelem, rend- és jogbiztonság; 5. Egészségügy és szociális ellátás; 6. A tudomány és a kutatás; 7. Oktatás; 8. Sport; 9. Tömegtájékoztatás . 46 A felsorolásból megállapítható , hogy kilenc tematikus terület csopor tosítja szinte a teljes pártállami (politikai) intézményrendszert. A 1−4. területek érintik a rendszer alapvető hatalmi összetevőit. A felülvizsgálat elsősorban vagy kezdetben − a rendkívül instabil gazdasági helyzetben – a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedések szándékát jelentette, mindezen területek intéz ményi, szervezeti, hivatali, apparátusi szerveinek vonatkozásában. Az 1986-os hivatalosnak szánt és publikált adatok szerint a nem termelő területek az 1985-ös költségvetési évben 346 milliárd forintot vettek igénybe. Ez az összeg az akkori nemzeti jövedelem majdnem felét 46 Vö.: Sárközy i.m. 2012, 136.
