Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
Bevezetés
27 Bevezetés régi ideológia nyelvezetére átültetéssel vagy annak »becsapásával « volt lehetséges csupán” – értékelt Bihari Mihály. 22 1987-ben talán még csak nagyon szűk körök tagjainak juthatott eszébe egy olyan politikai-ideológiai irányváltás lehetősége, ami a szociálde mokráciában jelöli meg a követendő politikai gyakorlatot. A nemzetközi kommunista (párt)rendszer fő pólusa Moszkva, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) volt. Az 1956 utáni időszakban a nemzetközi rendszer intéz ményes keretei elhalványultak a pártok vonatkozásában, de az együttműködés és Moszkva irányító szerepe lényegében nem kérdőjeleződött meg.23 A gorbacsovi éra működése a nemzetközi viszonyokban és ennek következtében ideológiai értelemben is többet tett lehetővé, mint azt korábban valaha gondolni lehetett. E külső feltételeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül többek között azzal kapcsolatban sem, hogy 1989 tavaszán – ekkor már a demokratikus szocializmust zászlóra tűzve – az MSZMP a Szocialista Internacionáléba való tagfelvétel tervét gondozta. A Szocialista Internacionálé az 1951-es Frankfurti Nyilatkozat tal kimondta, hogy a szoci alizmus egy morális eszmény, amely független az egyén gazdasági helyzetétől vagy osztályhovatartozásától.24 Ennek az iránynak bizonyos folyta tása volt, hogy az 1959-es bad godesberg-i német szociáldemokrata program elvetette az osztályharc-elméletet, a marxizmust, és mint érték fogadta magába a keresztény erkölcsöt. Léteztek az eurokommunizmus pártjai , olyan kommunista pártok, amelyek Moszkvától függetlenül, saját politikai iránnyal működtek, integrálódva a parlamentáris politikai rendszerekbe. 25 Mindezek konkrét követendő példák lehettek. A ’80-as évek második felében intenzívvé vált − de már Lázár György hosszú miniszterelnöki terminusa alatt megkezdődött − egyfajta elméleti előkészítő munka a párt és állami területek kapcsolatának módosítására vonatkozóan. Konkrét lépésekre Grósz Károly kormányfői hivatali ideje alatt és tevékenységében került sor. A pártállam addigi rendjének 22 Bihari Mihály: Magyar Politika 1944−2004. Politikai és hatalmi viszonyok . Budapest, Osiris, 2005. 262. 23 Bihari Mihály: A hatalom csúcsán. In: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához . Szerk. Nyírő András. [Budapest], Interart Stúdió, [1989]. [XI−XXI] XVIII−XIX. 24 Földesi Margit – Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon. Lakitelek, Antológia, RETÖRKI Könyvek 38., 2019. 67. 25 Földesi – Szerencsés, i.m. 2019, 67.
