Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
Bevezetés
25 Bevezetés A közismert Fordulat és reform , valamint Reform és demokrácia 16 című munkákat szükséges ehelyütt elsősorban megemlíteni. A tanulmányok keletkezésével kapcsolatban fontos körülmény, hogy azok a Pozsgay Imre nevével fémjelezhető Hazafias Népfront ( HNF ) Társadalompolitikai Tanácsának felkérésére készültek, ami az „eretnekség vádja” alól védelmet biztosíthatott a szerzők szándékaival kapcsolatban. A fő gondolat, mint ahogy az a tanulmányok előtt meg is fogalmazódott, a párt és az államigazgatási feladatok szétválasztása, az intézményrendszer demokratizálása, új demokratikus formák kialakítása reformok keretében. 17 Hozzá kell tennünk, a szocializmus perspektíváján belül. 18 További kutatások körébe tartozó feladat, hogy ezeknek a munkáknak a hasznosulását elemző módon vizsgálat alá vessük, annak tükrében, hogy 1987−1989 között a bennük foglaltakból mennyi és milyen módon valósult meg a hivatalos párt- és állami tevékenység a kormány munkájában. A későbbiekben egy tartalma és valószínűsíthető hasznosulási közege miatt − meglátásunk szerint − ennél is érdekfeszítőbb és kevéssé ismert programdokumentum, valamint a politikai vezetés, a politikai lépések viszonyába nyújtunk betekintést. Az ún. Előkoncepció t (annak munkálatait, variánsait) helyezzük előtérbe, hogy általa feltárjuk és bemutassuk, milyen eszköztárra és megoldásokra támaszkodtak a pártállam hatalmi körei abban a szokatlan helyzetben, amiben magát a pártállamot kellett az elkerülhetetlen kihívások leküzdése érdekében átalakítani. Sárközy Tamás − az egyik összeállító − a következő értékelést fogalmazta meg 2012-es könyvében: „Az állami-politikai szférában belső vitákban formálódó Előkoncepció véleményem szerint az akkori körülmények között 16 Medvetánc 1987/2. melléklete 17 Medvetánc 1987/2. melléklete bevezető szövege. 18 Ripp Zoltán a tanulmányokat a Pozsgay Imre vezette HNF által biztosított félhivatalosság ernyője alatti kvázi ellenzéki, de elsősorban a pártvezetést ösztökélő-provokáló javaslatként írja le. Megállapítja, hogy a kádári gazdasági doktrína határain messze túlmutattak a javaslatok, amelyek felismerhetők az MSZMP és kormány kibontakozási terveiben, a megjelenést követő kormány programjaiban. Lásd: Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon 1987−1990. Budapest, Napvilág, 2006. 28−29.
