Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - Kommunisták útján
179 Kommunisták útján beírjuk a nemzetbiztonság kérdését, vagy a magunk számára se írjuk be, de tudjuk, de a párt szót javaslom kihúzni” – zárta gondolatait. 391 Kárpáti Ferenc a napirendek előkészítéséhez fűzött mondandója végén fejtette ki véleményét a témáról, és az előtte felszólaló Borbély Sándorhoz hasonlóan Fock Jenővel értett egyet: „[...] ami kérdések idekerülnek, azt nem lehet leszűkíteni. Nyilvánvaló, hogy ország külpolitikájáról van szó, az ország biztonságpolitikájáról van szó. Magam is értettem volna, ha nem merült volna fel külön is.”392 Ezt követően Horváth István szólalt fel ismét, és korrigálta magát: „Fock elvtársnak jó a felfogása, én fejeztem ki magam talán rosszul. [...] én azt javasoltam, amit a Fock elvtárs mondott.”393 Grósz Károly, mint elnök, egyszerűen megállapította, hogy a tagok között komp romisszum született, így annak megfelelően tett javaslatot a munkarend pontosítására: indítványozta, hogy a bizottság feladatainak ismertetésénél vegyék ki a párt szót, „azonban a tevékenységi kört, mivel ez a munkarend közöttünk marad” – mondta –, szélesítsék ki.394 Az MSZMP KB által kiküldött konzultatív testület ilyen módon állapította meg saját munkarendjét, önhatalmúlag kiterjesztve tevékenységi körét. Ezáltal az NJKB az országot érintő hatalmi-politikai jelentőségű kérdések titkos, lényegében közvetlen hatalmi intézőjeként definiálható. 395 A második ülés előtt megjelent egy interjú Thürmer Gyulával, ami az NJKB munkájáról a korabeli nyilvánosság számára szóló rendkívül kevés híradás egyike volt. A testület tanácsadója szerint az NJKB az 1988. májusi pártértekezlet szellemének megfelelően, a párt irányító szerepének „korszerűsítése” következményeként jött létre a külpolitika területén, majd hangsúlyozta az állami szervek önállóságának növelés e érdekében tett intézkedéseket és a szervezeti felépítésben jelentkező módosulásokat. Elmondása alapján a megszűnt Külügyi Osztály helyett létrehozott Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya (NPO) által a pártstruktúra már nem utánozza az államit, ezáltal az már eleve önállóbban működhet, azon túl, hogy az NPO ténylegesen inkább a szocialista országok „vezető pártjaival”, a nyugati országok kommunista pártjaival és egyéb szervezetekkel 391 Uo. 392 Uo. 393 Uo. 394 Uo. 395 Riba i. m. 2019, 360−361.
