Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - Legitimációs kényszerek
154 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 3. 1956, többpártrendszer, szocializmus A siker érdekében véleménye szerint két alapvető problémát kellett megoldania a politikai vezetésnek. Az egyik „a többpártrendszer jogi elismerése (ahogyan a kormány már megtette az egyesülési jogról szóló és az Országgyűlésnek benyújtott törvény elfogadásával), továbbá a tényleges keretek kialakítása, amelyek között pártokként működhetnek a különböző politikai erők. Ezután a Nemzeti Közmegegyezési Tanács bekapcsolódhatna az új alkotmány elkészítésébe [...].” A másik „1956 »meghaladása« , azaz az »ellenforradalmi« minősítés elhagyása és az egész folyamat felde rítésének történészi feladattá minősítése.”317 A megbeszélésen megálla podtak abban, hogy Fejti György megkezdi a politikai megalapozó munkát a pártban, és február második felére a PB elé vihető tervezetet készít. Végül is az elaborátum a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága előtt debütált 1989. február 3-án. A január 19-i keltezésű, szigorúan bizalmas dokumentum a Gondolatok a politikai rendszer reformjáról, a hata lomgyakorlás megosztásáról címet viselte. 318 A kádári hatalom legitimációjának alaptétele a szocializmus védelmére épült, amihez a Szovjetunió külső segítséget nyújtott. Ezzel a feltétellel tudta a forradalmi munkás-paraszt kormány , élén Kádár János vezetésével, meggátolni az „ellenforradalmat” és a visszarendeződést. „1956. október 23-án az imperialisták aktív közreműködésével és a burzsoázia legreakciósabb, imperialista erőivel való szövetségben ellenforradalmi fegyveres lázadás robbant ki, hogy a dolgozó magyar népet és a szocialista hazát elárulja, a Magyar Népköztársaság törvényes rendjét megdöntse. Az államellenes szervezkedés élén Nagy Imre és legközvetlenebb bűntársai álltak, a népi demokratikus államrend minden rendű és rangú ellenségével szövetkezve” − fogalmazott az Igazságügyi Minisztérium közleménye a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntető eljárásról 1958-ban. 319 A kádári vonal felelőssége nem csak a forradalom brutális megtorlására terjedt ki. Ehhez mérhető annak a tudati mozgástérnek a megalkotása, amiben az erőszak erejével érvényre juthatott az „aki nincs ellenünk, az velünk van” elve. Ez a tulajdonképpen kegyetlenül cinikus megfogalmazás 317 Kulcsár i. m. 1994, 121. 318 MNL OL M-KS 288. f. 62/1. ő.e. MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága (NJKB) iratai, Fejti György: Gondolatok a politikai rendszer reformjáról, a hatalomgyakorlás megosztásáról, 1989. január 19. 16−31. 319 Szekér – Riba i. m. 2014, 15.
