Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - Legitimációs kényszerek
151 Legitimációs kényszerek Az egész kérdésnek furcsa és ellentmondásos hátterét adja, hogy ugyanazon az ülésen, az időszerű politikai kérdések megvitatása nyomán a következőket fogalmazták meg a párttagság felé: „az MSZMP megújulást szolgáló programja alapján keressék az együttműködést a társadalom más haladó, baloldali, demokratikus, népi-nemzeti indíttatású állampolgárainak politikai mozgalmaival”.313 Ennek elvi alátámasztását a „megújuló szocializmus széles bázisán létrejövő új nemzeti összefogás” létrejöttének érdekében szorgalmazták. 314 A főtitkár vezetésével bizottságot hoztak létre többek között az egypárt- és többpártrendszer, az alternatív szervezetekhez való viszony állásfogla lás-tervezetének kidolgozására. 315 Az ezzel kapcsolatos munka, a hatalmi előjogaiban rövid pórázra vett Központi Bizottsággal szemben, meglehetősen nehéz terepnek bizonyult Grósz Károly számára. A tervezet lényegében a hatalommegosztás gondolatának megalapozása volt. Letaglózása közepette a KB vonako dott a körvonalaiban már felsejlő változásokról döntést hozni, így a pártvezetői törekvés jó pár hétre megakadt, egyértelműen megállapítható azonban, hogy a párton belüli legfontosabb kérdéssé vált . Grósz a politikai intézményrendszer átalakításának akkut lépéseiben a párton belül nehezebb terepre került, mint kormányvonalon. Az ott kialakult előnyből a pártvonalon kezdett lépéshátrányba kerülni. A társadalmi nyomás egyre erősebben hatott a többpártrendszer intézményesítésével kapcsolatban. Ez kijelölte a soron következő feladatokat. A Nagy Imre-ügy tehát nem az MSZMP történelmi múltfeltárása, hanem családja által kezdeményezett kegyeleti aktus rendezésére irányuló kérelmével került a PB asztalára, majd a párt berkein belülre. A kérés teljesítéséhez szükséges vizsgálatokat és feltételeket a PB az illetékes kormányzati szervek hatáskörébe utalta, ily módon vált érintetté az ügyben Kulcsár Kálmán. Mindeközben pedig továbbra is zajlottak pártvonalon a Történelmi Albizottság történelmi tényfeltárásra irányuló munkálatai.316 E két vonal között tehát kezdetekben formális kapcsolat, összeköttetés nem állt fenn. 313 Uo. 314 Uo. 315 Uo. 538. 316 Pozsgay Imre vezette A társadalom és a gazdaság három évtizedes fejlődésének átfogó, tudományos vizsgálatára, politikai elemzésére, a párt programnyilatkozatának felülvizsgálatára
