Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
PÁRTVONAL, KETTŐS HATALOM - Korszak(asz)határ
136 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 2. Pártvonal, kettős hatalom piacgazdaság, a minőségi termelést kikényszerítő verseny, a vállalkozói lelemény és a megújulás készsége, a szocialista pluralizmus fokozatosan, alulról felfelé kiépítő intézményrendszere és az abban megnyilvánuló nemes politikai versengés, a társadalmi szolidaritás és a megértés értékei szerint épülő közösségi viszonyok a társadalomban. Mindnyájan a történelem ítélőszéke előtt és egymás előtt is felelünk azért, hogy történelmünk sorsdöntő éveiben képesek leszünk-e összefogni. [...] A kormányzat minden szinten és teljes körben felelős a népképviseleti intézményeknek; csak egy népfrontos kormányzat lehet működőképes. Most és a közeli jövőben a kormányzat, a parlament, az összes népképviseleti intézmény, a párt, a társadalmi szervezetek, a tömegmozgalmak és az alternatív szervezetek egyaránt megmérettetnek. Mégpedig tetteik alapján. Senki sincs olyan helyzetben, hogy igazságot osszon.287 Rövid beszédében a népfrontos kormányzati szándék nyílt artikulációja a korábbi álláspontokhoz képest fontos változást jelentett. Pozsgay Imre beszédében kitért többek között arra is, hogy „[...] mivel a sztálini típusú államszocializmus politikailag épült ki elsősorban, és felülről épült ki a központi akarat mozgatórugóira, ezért az akadályokat is előbb a politikában kell elhárítani ahhoz, hogy a gazdaság sikerétől függő nemzeti jólét megvalósulhasson. [...] Minderről azért szükséges itt most szólni – érvelt −, mert a hatalomnak és a kormányzatnak nagyon nagy a felelőssége abban, hogy mit tesz az újonnan elindult és feltartóztathatatlanul burjánzó szerveződések, mozgalmak dolgában. Most dől el – miként erre Grósz Károly elvtárs is utalt az előbb –, hogy ezek a társadalom dezorga nizálódásához, anarchiához vezetnek-e, vagy egy jogállamra jellemző, civil társadalmában megerősödő, nyilvánosan politizáló, a fejlődéshez felzárkózó modern országhoz.” 288 A Minisztertanács 1989. január 19-i soron kívüli ülése289 tárgyalta a Javaslat a Minisztertanács munkarendjének tárgyalási és döntési rendszerének fejlesztésére, különös tekintettel a parlamenti kapcsolatokra című napirendet. Döntés is született, a 3029/1989. MT. határozat a kormányzati tevékenység továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Németh Miklós kormányfő külön kitért arra, hogy az ülésen csak a Minisztertanács tagjai vesznek 287 Uo. 2509. 288 Uo. 2521. 289 MNL OL XIX−A−83−a−929 A Minisztertanács 1989. január 19-i ülésének jegyzőkönyve.
