Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)

PÁRTVONAL, KETTŐS HATALOM - Kormányzópárt

116 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 2. Pártvonal, kettős hatalom politikai rendszerekben 240 címmel. A professzor megállapította, hogy a több ­pártrendszerű polgári parlamentekben a politikai pártok frakciói megha­tározó szerepet töltenek be, aminek azonban létalapja a többpártrend ­szerre épülő politikai pluralizmus. Az ilyen rendszerekben a választók, mint azt a tanulmány is megállapította, a különböző politikai irányt képviselő pártok jelöltjei közül, de az adott párt által képviselt programmal azono­sulva választanak. Ez a polgári parlamentarizmus kezdeti szakaszához képest átalakult pártpolitika képviselete, ami azt is jelenti, hogy a képvi­selők elsődlegesen pártjuk politikájához, nem pedig a választóikhoz való kötődést alakítanak ki. Eszerint a többpártrendszerű választási rendszer eredményeként jönnek létre parlamenti frakciók, amelyek pedig megha­tározó szerephez jutnak a „kormánypolitika ellenőrzését célzó módozatok, formák és eszközök kialakításában”.241 Ficzere tanulmánya kiemelte, hogy a többpártrendszerű polgári parlamentarizmusban a pártfrakciók lényegi vonásai közé tartozik a „megválasztott képviselőknek működésük során a pártjaikhoz való szoros kötődés és a szigorú pártfegyelem érvényesí­tése a párt politikájának képviseletét illetően”.242 A tanulmány elemezte az egypártrendszerű szocialista politikai rendszerben működő parla­menti frakció lehetőségét. Ebben a viszonyrendszerben meghatározónak értékelte az Országgyűlés kommunista frakciójának a pártszervekhez kötődő kapcsolatrendszerét . Lényegi feltételekként határozta meg a szoci ­alista parlamentarizmus érvényesülését, a szocialista jogállamiság kialaku ­lását és a szocialista pluralizmus intézményrendszeré nek megteremtését. Kérdésként megfogalmazta azonban, hogy lehetséges-e klasszikus érte­lemben parlamenti frakció az egypártrendszerben. Válasza szerint az akkori viszonyok között ez több okból nem volt lehetséges. Egyrészt a választási rendszer területi választói képviseletre épül t . A jelölteket nem a párt állította, ezáltal nem párttag minőségükben, hanem állampolgári minőségükben váltak jelöltté. A pártfrakció működtetése a választásokra közvetlenül nem volt visszavezethető. A párttag képviselők nem az MSZMP képviseletében indultak – politikai szempontból a Hazafias 240 MNL OL XIX−A−2−ar 20. d. Minisztertanács Titkársága (1/75/Ra.), Ficzere Lajos: Az Országgyűlés kommunista frakciójáról. Parlamenti pátfrakciók a többpártrendszerű polgári politikai rendszerekben, 1988. augusztus 241 Uo. 4. 242 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents