Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
PÁRTVONAL, KETTŐS HATALOM - Lépéshátrány
100 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 2. Pártvonal, kettős hatalom légkörén. Az eddiginél politizálóbbnak kell lennie a testületnek és ez vonatkozik az egyes tagjaira is.”190 Grósz előadói beszédében már utalt arra, hogy a kérdésre vissza fognak térni, az erre való felkészülés jegyében fogalmazta meg a következőket: „[...] Önök tudják, a vita nem csendesen telt el akörül, hogy egy párt, vagy több párt működjék-e Magyarországon, és vegyen részt a politika alakításában.”191 Ekkor a KB előtt megerősítette az egypártrendszer szükségességét, tartotta magát az érvényes határozathoz, mint mindenki más, ugyanakkor leszögezte, hogy az egykor meghirdetett jelszó − „aki nincs ellenünk, az velünk van” − kimerült, és nem elégséges a pártonkívüliekkel kapcsolatos viszonyban. Utalásokat tett a párt jellegének, működésének, szervezetiségének témakörében tervezett változásokra: „Itt szeretném azt a meggyőződésemet is megfogalmazni, hogy a pártirányítást, mint politikai terminológiát lassan felednünk kellene. Óhatatlanul a dirigálás szándéka és törekvése tapad rá e megfogalmazásra, bár nem ez volt a szándék, amikor ezt elfogadtuk, mint elvet. [...] Nem jelenti ugyanakkor meggyőződésem szerint az operatív beavatkozás teljes kiküszöbölését, hanem csak azt, és ez a csaknem kevés, hogy a beavatkozás kivételes lehet, rendkívüli, amikor az élet által megfelelő igazolást kap. Nem tipikus és nem általános. Ebben lényeges hangsúlyváltozásra van szükség az eddigi gyakorlathoz viszonyítva. Ebből következik egy gyakorlati konzekvencia: hiszem, hogy a párt szervei a jövőben nem épülhetnek fel az állami szervek mintájára és gerincére. Mozgalmi és nem a hivatali jellegen legyen a hangsúly a jövőben.” 192 Berecz János a fő napirend előadójaként hangsúlyozta, hogy a feladatterv elkészítésekor arra törekedtek, hogy benne jól elhatároltak legyenek a párt, az állami és a társadalmi feladatok. Megfogalmazta, hogy az azt követő időszakban már nem alkalmazhatják azt a gyakorlatot, amiben a kezdeményezések, az egyes előterjesztések az apparátustól vagy állami szervektől indulnak ki. „A feladatterv kialakításakor a Politikai Bizottság arra törekedett, hogy következetesen érvényesítse a pártértekezletnek a párt szerepéről vallott − és az állásfoglalásban is rögzített − új felfogását: az MSZMP-nek tényleges politikai pártként, mozgalmi jellegének erősítésével, 190 Uo. 15. 191 Uo. 16. 192 Uo. 18.
