M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
83 Zinner Tibor: Munkások és parasztok által elítélt személy részesült kegyelemben. Közülük a börtönbüntetés végrehajtása alól 3693 mentesült, míg 735 elítélt börtönbüntetése a felére csökkent. Nyomban szabadult a börtönből a 4428 elítélt közül 2557, szabadlábon volt 968. A kegyelemben részesült elítéltek megoszlása az elítélést képező bűncselekmények alapján: a) Politikai bűncselekmények. Államrend elleni szervezkedés: 1017 személy; Izgatás: 380; Fegyverrejtegetés: 98; Tiltott határátlépés: 106; Egyéb, a Népköztársaság elleni bűntettek: 9. Összesen: 1610. b) Köztörvényi bűncselekmények: 2818. a) és b) összesen: 4428 személy. A dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter által aláírt jelentés végül azt is tartalmazta, hogy a különböző bírósági fórumok által négy évet meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetésre ítélt 126 arra érdemes személy esetében kegyelmi javaslatot terjesztett a NET elé, 97 esetben a hátralévő büntetés teljes elengedését, a további 29-nél annak mérséklést javasolta, azzal, hogy utóbbiak egy éven belül szabadulnak.47 Ezt a jelentés egészítette ki napokon belül a miniszter első helyettese, dr. Réczei László azzal, hogy 36 politikai és 1 köztörvényes további börtönbüntetésének elengedését, és 24 politikai jellegű cselekményt elkövetett börtönbüntetésének mérséklését javasolta, összesen 61 elítélt személy további sorsának eldöntését szorgalmazta.48 Az ’56 miatt elmarasztaltak közül 1610 személy szabadulhatott. 49 A rendelet lényeges eleme volt, hogy tartalmazta az egyéni kegyelemgyakorlás lehetőségét. Az igazságügyminiszter, a belügyminiszter és a legfőbb ügyész 0042/1959. I. M. TŰK sz. együttes utasításában rögzítette a részleges közkegyelem gyakorlásáról szóló tvr. végrehajtását.50 A részleges kegyelem a szabad lábon lévő jogerősen elítéltek meghatározott körére, a börtönben büntetésüket töltő jogerősen elítéltekre vonatkozott, de közülük nem terjedt ki a „megdöntött fasiszta rendszer vezetőire és a volt kizsákmányolókra”, tételes magyarázatát adva egyúttal annak, hogy kiket értenek alattuk. A Legfelsőbb Bíróság iránymutató állásfoglalással segítette a tvr. alkalmazása során felmerült vitás kérdések tisztázását. 51 47 Az Igazságügyminisztérium jelentése a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának az 1959. évi 12. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról... (1959. 07. 21.). 48 Az 1959. évi 12. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról... 49 Sipos i. m. 2012, Az 1963-as..., 175. 50 Az igazságügyminiszter, a belügyminiszter és a legfőbb ügyész 0042/1959. IM TÜK számú együttes utasítása a részleges közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet végrehajtásáról (1959. 04. 03–08. között). Legfelsőbb Bíróság Titkos Ügykezelés 1959. El. XVI. C. 36/1. 51 A Legfelsőbb Bíróság iránymutató állásfoglalása az 1959. évi 12. számú törvényerejű rendelet alátámasztása során felmerült vitás kérdésekben (1959. 06. 15.). Legfelsőbb Bíróság Titkos Ügykezelés (Nem iktatott).
