M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
77 Zinner Tibor: Munkások és parasztok büntetőeljárásokban törvénysértő módon elmarasztaltak esetében is szükséges a felülvizsgálat. Közülük sokan a büntetés-végrehajtás rendszerében szabadságvesztés büntetésük jelentős részét már letöltötték, a termelőmunkában dolgoznak, csökkent a társadalmi veszélyességük. Azok szabadulhatnának, akiknek további fogva tartása már nem indokolt. Az 1955 előtti kegyelmi intézkedések a politikai elítéltekre nem vonatkoztak, az 1955-ös pedig csak néhány kategóriájukra. Tájékoztatott arról, hogy ezek felülvizsgálatát háromtagú bizottságok végzik, a Legfőbb Ügyészség, valamint a belügyi s az igazságügyi tárca által delegált személyekből. Meghallgatnak egyes elítélteket, tanulmányozzák az iratokat, utána készítik el a javaslatokat, ez vonatkozhat egyéni kegyelemre, feltételes szabadságra bocsátásra, a büntetőügy felülvizsgálatára (perújítás vagy törvényességi óvás), valamint a büntetés további letöltésére. A szabadítás folyamatosan történik.15 A PB tudomásul vette Piros és dr. Non javaslatát. Ezek után a Legfőbb Ügyészségen tartotta ülését a politikai elítéltek felülvizsgálatára alakult bizottság, 1956. június 15-én.16 Jelen volt a belügyminiszter, Piros államvédelmi altábornagy és első helyettese, Gábri Mihály, a Belügyminisztérium Vizsgálati Főosztályának főosztályvezetője, Szalma József államvédelmi őrnagy, dr. Molnár Erik igazságügyi tárcavezető, dr. Non legfőbb ügyész, valamint Bakos Pál, a Legfőbb Ügyészség Különleges Ügyek Osztályának főosztályvezető ügyésze. Utóbbi tájékoztatott arról, hogy kb. hétezer személy felülvizsgálata várható, négyezerrel már beszéltek, 300 személy esetében elkészültek a javaslatok is. Márianosztra után a különböző megyei börtönökben és rabmunkahelyeken, 17 a Budapesti Országos Börtönben („a Gyűjtőben”), Vácott, Tatabányán, Várpalotán és Csolnokon18 dolgoztak a bizottságok. A megvizsgáltak kb. fele szabadulni fog. Mindenkiről javaslat készül, de csak a hűtlenségi, szervezkedési, s egyéb komoly ügyeket hozzák a főbizottság elé, a tiltott határátlépési, statáriális és kisebb jelentőségű ügyekben albizottságok döntenek. Piros szerint azoknak az ügyét kell a főbizottság elé hozni, akikkel szemben súlyos törvénysértések történtek, a kémkedési és a szervezkedési büntetőügyekből azokét, akiknek szabadulását javasolják. Dr. Non összegzésében kitért arra, hogy azoknál, akiknek peres iratai 15 IL/b. A belügyminiszter és a legfőbb ügyész javaslata az MDP PB 1956. május 24-i ülésére a még letartóztatásban lévőkre vonatkozó eljárásról, (1956. 05. 23.). Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) OL (Országos Levéltár) M-KS 276. f. 53. csoport (cs.) 288. őrzési egység (ő. e.) 26–27. 16 Jegyzőkönyv a Legfőbb Ügyészségen, a politikai elítéltek felülvizsgálatára alakult bizottság üléséről (1956. 06. 15.) Legfőbb Ügyészség Büntetőügyek Irodája, 004283/1956. 17 Jelentés a politikai elítéltek 1956. július 31. után tartott felülvizsgálatáról a megyei börtönökben és a rabmunkahelyeken (1956. 09. 03.). Uo. 18 A Szénbányászati Minisztérium minisztere első helyettesének, Kocsis Lajosnak levele dr. Non György legfőbb ügyészhez a csolnoki bányaüzemet érintő rabfelszabadításokról (1956. 09. 11.). Legfőbb Ügyészség Büntetőügyek Irodája, 004273/1956.
