M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
4. fejezet: Táguló láthatár
388 Sorsok és horizontok 4. Táguló láthatár van arra, hogy többsége értékrendjét érvényesítse – hiszen maga értelmezi az értelmezés alapjául szolgáló semleges fogalmakat.” [Kiemelések tőlem – K. F.]. 74 AZ ÉRTÉKRENDET VALLÓ BÍRÁLATOK Az AB működését érintő bírálatok sorában Varga Csaba professzor75 munkás ságát érdemes kiemelnünk. A legsúlyosabb megítéléssel – teljes joggal – a régi jogra vonatkozó AB álláspontot illette Varga Csaba, ebben látva az igazságtétel teljes ellehetetlenítésének lényegét is.76 Érvelésében a professzor meggyőzően bizonyította, hogy az AB a joguralom nevében valójában önkényt érvényesített, amely megakadályozta a múlt rendszerrel való teljes szakítást, s egy megtisztult újrakezdést. Ugyancsak Varga professzor hívta fel a figyelmet a Cseh Köztársaság Alkotmánybírósága döntésére, amely ugyancsak az igazságtétel kérdésében foglalt állást. A Cseh Alkotmánybíróság elé került törvény tartalmát tekintve azonos volt a Zétényi–Takács- törvényjavaslattal, amelyet az minden tekintetben jogállaminak és alkotmányosnak minősített: „Alkotmányunk nem értéksemlegességen alapul, hanem a jogot a demokratikus társadalom érdekeinek rendeli alá. Az a kérdés, hogy az elévülést valóságosnak vagy fiktívnek kell-e tartanunk ott, ahol a törvényesség megsértése részévé vált a rendszer törvénytelenségeinek. Ha elévülésként értelmeznénk, úgy ezzel azt a »jogbiztonságot« erősítenénk meg, amivel elkövetői már tevékenységük kezdetétől rendelkeztek. Az elkövetők ilyen »jogbiztonsága« viszont a polgárok jogbizonytalanságának forrása. E kétfajta biztonság versengésében az Alkotmánybíróság az állampolgárok jogbiztonságának ad előnyt, mert csakis ez felel meg a jogállam gondolatának.” 77 74 Uo. 66. 75 Varga Csaba dr. (1941): 1965-ben Pécsett szerzett jogi diplomát. A MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdte tudományos pályáját. Az ELTE jogbölcselet professzora. Az Antall-kormány alatt a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület tagja. A PPKE jogbölcselet professzora, a Jogbölcseleti Intézet megalapítója. A MTA doktora, emeritus professzor, Széchenyidíjas. Az igazságtétellel kapcsolatban Vö. még: Varga Csaba: Jogállami átmenetünk: Paradoxonok, dilemmák, feloldatlan kérdések. [A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei 5.]. Budapest, AkaPrint, 1998.; Uő: Jogállami? Átmenetünk? [PoLíSz sorozat könyvei 6]. Pomáz, Kráter, 2007.; Uő: Válaszúton – húsz év múltán. Viták jogunk alapjairól és céljairól . [PoLíSz sorozat kötetei 7]. Pomáz, Kráter, 2011.; Igazságtétel jogállamban. Német és cseh dokumentumok . Szerk. Varga Csaba. Budapest, Windsor, 1995. 76 Varga i. m. 2007, 97–111. 77 A 1993. december 21-ei döntést magyarul közli: A Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának határozata. In: Igazságtétel... i. m. 1995, 203–232.
