M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
4. fejezet: Táguló láthatár
386 Sorsok és horizontok 4. Táguló láthatár belüli vitát parlamenten kívüli fórum elé terjesszen, s ekként az Alkotmánybíróság döntőbírává válhat a parlamenti pártküzdelemben...”,66 azzal intézte el, hogy az AB ez esetben a „fékek és ellensúlyok” elvére felépülő államszervezeti rendszerben működik. Ezzel kapcsolatban az a fő kérdés, hogy az AB „a pártérdekek fölé emelkedjék, és pártsemleges bíróságként működjék...”67 Kilényi Géza meggyőződése szerint, ha erre az AB nem képes vagy nem akar megfelelni e követelménynek, „egyszerűen nincs létjogosultsága”.68 Ez egy igen figyelemre méltó megállapítás ugyan, de – mint láttuk – merőben teoretikus, s a gyakorlatban mit sem ért. Kilényi a „láthatatlan alkotmány” problémájára kérdéssel válaszolt: „Mert tessék mondani: mit jelent a demokratikus jogállam, a szociális piacgazdaság, az emberi méltósághoz való jog vagy a szociális biztonsághoz való jog? Ezek a fogalmak elvontak s mindegyikről lehet egy – vagy több – nagydoktori értekezést írni... Az elvont fogalmak akkor válnak konkréttá, amikor az Alkotmánybíróság egy-egy konkrét alkotmányossági probléma kapcsán értelmezi, azaz konkretizálja őket.” Arról nem tesz említést sem Kilényi, hogy miért nem a szuverenitás letéteményese hivatott a fogalmak értelmezésére. Kilényi reagált arra a – nemcsak Takács Albert által felvetett – problémára is, hogy ti. az Alkotmánybíróság valójában nemcsak magyarázza, hanem alkotja is az alkotmányt (ún. láthatatlan alkotmány): „Azt azonban kategorikusan szeretném leszögezni: Ez idő szerint nincs a földön olyan alkotmánybíróság, amely – akár bevallja ezt, akár nem – ne törekednék az alkotmány tartalmának gazdagítására, vagy legalábbis maradéktalanul ki tudna térni előle. [Kiemelés tőlem – K. F.]”69 Erre a leplezetlen megnyilatkozásra alappal jegyezte meg Szűk László,70 hogy „Hazánk Alkotmányának – az érintett dolgozat más helyein méltatott – konstrukciós sajátosságai, szerkezeti és kimunkálásbeli egyenetlenségei: éppenséggel kétessé teszik a » si duo faciunt idem – est idem« tételét.” 71 Térjünk most vissza Sólyom László könyvének A rendszerváltás alapkér dései című fejezetében leírt okfejtésére: „Az Alkotmánybíróság léte és minden határozata a rendszerváltást viszi előbbre, amíg az alkotmány fogalmi kultúrája és értékrendje át nem hatja az egész társadalmat és az állami szervek működését, s a jog uralma általánossá válásával a rendszerváltás fogalma értelmetlenné válik. Vannak azonban a rendszerváltásnak jogilag alapvető kérdései. Ezek zömmel 66 Uo. 67 Uo. 68 Uo. 69 Uo. 27. 70 Szűk László: Az „elévülési törvény” alkotmányosságától (Kézirat, 1991. november 27.); Kahler i. m. 2014, 145.; és Szük László a 2086/A/1991/14. sz. Alkotmánybírósági határozathoz – reflexiók, kézirat, 1992. március 4. kelettel. 71 Idézi: Kahler i. m. 2014.
