M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
32 Sorsok és horizontok 1. Körvonalak azt állítják, hogy a forradalmat és szabadságharcot követő kemény megtorlás a Nickelsburg-üggyel47 véget ért. Ez azonban nem igaz.) 48 Ha nincs jelen a magyar társadalomban ’56 után az értéktisztelet (szabadság – tulajdon – hit, mindezek különböző belső tartalommal), mert győzött a kádári eszmeiség, csak példának okáért: sor kerülhetett volna az 1972-es és 1973-as március 15-ei tüntetésekre? Szerveződhettek volna a hetvenes években a fiatal írók? Létrejöhetett volna a Mozgó Világ , ahol az értékeket tekintve tisztázó szán dékkal, de esetenként eltérő tartalommal egymást érteni kívánó viták folytak? S folytassuk a kérdéseket: Milyen törekvések eredménye volt 1985-ben Monor? Milyen értékek mentén folyt a vita 1987-ben, illetve 1988-ban Lakiteleken? Elérkeztünk a mához? Igen. Tudjuk, hogy egy rendszerváltás/rendszerváltozás/rendszerváltoztatás (már a fogalomhasználat is állásfoglalás) sok gondot hordoz magával, de ha nincs meg az értékrend feltételezte bolsevikellenesség, s annak ellenében a szerteágazó, történeti gyökerekre visszatekintő, egymással is vitatkozó eszmerendszer, akkor túlléptünk volna a rendszerváltoztatás küszöbén? Nemzeti szuverenitás, tulajdonviszonyok, hit. Népiek, polgári liberálisok, radikálisok, reformszocialisták, a szociáldemokrácia hívei. Léteznek ezek az eszmeáramlatok napjainkban is? A vita az értékek értelmezése környékén a reformkort és a ’48-as forradalmat követő kiegyezés környékén kezdődött – centrumban, mint elsődlegesen meghatározó értékkel, a szabadsággal. A diskurzus békés körülmények között indult. Folytatódott megváltozott körülmények között 1945–47-ben, s központi eszme lett, különböző leágazásokkal, 1956-ban. Tegyük fel hát a kérdést: miért is harcoltak eleink egy szabadsághiányos világban? Szabadságért, tulajdonért, hitért. Mi volt a tét 1945-ben? És ’56-ban? A kérdés ebből fakad. „[...] Utak 56 után.” Vállalja ezeket az elveket ma is a magyar társadalom döntő hányada? A válasz feltehetően egyértelmű. A kérdés azonban ettől még kérdés. Kinek-kinek mit jelent a szabadság, a tulajdon és a hit fogalma? Miben lehet meghatározni a tartami ismérveket? Napjaink vitáinál tartunk. Folyik a küzdelem a fogalmak értelmezésért, s természetesen a múltképünkért. S a jövőért. 47 Nickelsburg László (1924–1961) és a Baross téri felkelők pere 1961 júliusában zajlott. Nickelsburgot augusztusban végezték ki. 48 A Tóth Ilona-per utóéletéről lásd: M. Kiss Sándor: Csalogányvadászok. Három tételben a Tóth Ilonaügyről, 1956–1966–1989. Kádár Jánostól – Kádár Jánosig. Budapest, Éghajlat, 2015.
