M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)

3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal

301 Pálinkás Barnabás: A hatágú sípon megszólaló '56 közösség története szempontjából fontos,24 hogy a legmostohább sorsú nemzet ­rész ebben az irracionális helyzetben is ragaszkodni akart az anyaországhoz. Ilyen volt a nagyszőlősi „szovjetellenes politizáló” középiskolások csoportja, akik 1955–1957 között röplapokat terjesztettek a városban.25 Hasonló csoport működött Mezőkaszonyban és Gálocson is.26 A bírósági tárgyalásokat zárt ajtók mögött, titokban, a nyilvánosság teljes kizárásával vezényelték le. 27 A magyarországi forradalom történetéhez hozzátartozik az is, hogy a szabad­ságharc eltiprásában döntő szerep jutott a Kárpátaljáról, egész pontosan a Kárpáti Katonai Körzetből megindított „Forgószél” hadműveletnek, illetve több száz magyarországi letartóztatottat hosszabb-rövidebb ideig többek között Ungváron tartották fogva. 28 ROMÁNIA A második világháború után Romániában a kiépülő kommunista rendszer a többi kelet-közép-európai országhoz képest is nagyobb hangsúlyt fektetett a nemzeti hagyományos értékrendszer lerombolására és a korábbi „nemzetépítő” elitek üldözésére. Tény az is, hogy a 20. század első felében nem, vagy csak alig működtek jelentős baloldali munkásmozgalmak, és a 1918 utáni korszakot is elsősorban a nemzeti doktrínák uralták. 1945 után a kommunista pártnak így nem volt olyan jelentős társutassá váló és komoly hagyománnyal rendelkező 24 „Harminc-egynéhány évig abszolúte tudatlanságban szenvedtünk az 1956-os események kapcsán, hét lakattal elzárt titok volt beszélni a forradalomról.” Baráth József az 1956 utáni kárpátaljai nemzedékek képviselőjeként azt mutatta be, hogy miként nem lehetett emlékezni arra, hogy „Kárpátalján is felléptek a magyar érzelmű fiatalok anyaországi testvéreik ügyének támogatására.” Baráth József: ’56 Kárpátalján. Magyar Szemle , 1994/10, 1046–1059. 25 „A csoport tagjai mind a nagyszőlősi magyar iskola tanulói voltak: a 18 éves Dudás István, a tizedikes tanuló Varga János, Illés József, Kovács Zoltán és a kilencedikes Milován Sándor. [...] Illés József hat, Varga János öt, Milován Sándor négy, Kovács Zoltán négy, míg Dudás István három évet kapott.” Váradi Natália: Milován Sándor és a nagyszőlősi „szovjetellenes politizáló csoport”. Archivnet, 2016/5. https://www.archivnet.hu/milovan-sandor-es-a-nagyszolosi-szovjetellenes­politizalo-csoport (Utolsó letöltés: 2021. 09. 07.) 26 Dupka – Horváth i. m. 1996, 259–263. 27 Uo. 255. 28 Kárpátalja helyzetéről lásd bővebben: Váradi, Natália: Zakarpattia oblast in Autumn 1956. In: “Critical Autumn” – 1956. Studies about the Hungarian october. Szerk. Őze Sándor – Gulyás Martin – Török Ádám. Budapest, Szent István Társulat, 2020. 131-151. illetve Horváth Miklós – Pahirya, Olekszandr: Kényszerkirándulás a Szovjetunióba. Magyar deportáltak a KGB fogságában – 1956 . Budapest, Argumentum, 2012.

Next

/
Thumbnails
Contents