M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
276 Sorsok és horizontok 3. Magyar a magyarral – és a nagyvilággal példaképe volt, aki politikai témájú publikációival korábban is többször dobott követ az emigráció amúgy sem békésen folydogáló „állóvizébe”.8 A hozzászólók közül Borbándi Gyula a lap alapítója, ekkor főmunkatársa volt, csakúgy, mint Molnár József. A neves történész, a közép-európai térség jellemzőinek komoly szakértője, Borsody István a folyóiratot anyagilag megalapozni kívánó Látóhatár Baráti Társaság9 tagja volt, de korábban szintén publikált a folyóiratban Auer Pál, 10 Látóhatár, 1956/3–4, 164–166.; Fenyő Miksa: [Vita a nemzetközi helyzetről és az emigrációról]. Látóhatár, 1956/3–4, 166–175.; Major Róbert: [Vita a nemzetközi helyzetről és az emigrációról]. Látóhatár, 1956/3–4, 176–178.; Palinay Ferenc: [Vita a nemzetközi helyzetről és az emigrációról]. Látóhatár, 1956/3–4, 178–179.; Ravasz Károly: [Vita a nemzetközi helyzetről és az emigrációról]. Látóhatár, 1956/3–4, 179–181.; Szabó Miklós: [Vita a nemzetközi helyzetről és az emigrációról]. Látóhatár, 1956/3–4, 181–183.; Kovács Imre: Sóbálványok az emigrációban. Látóhatár , 1956/3–4, 184–188.; Molnár József: Zavaros gondolatok, pongyola köntös. Látóhatár , 1956/3–4, 199–201.; Vita a nemzetközi helyzetről és az emigrációról. Látóhatár , 1956/5, 246.; Borsody István: Az amerikai külpolitika és az emigráció politikája. Látóhatár , 1956/5, 251–254.; Kovács Imre: Emberség és magyarság az idő mérlegén. [Közli: Petrik Béla]. Hitel , 2013/3, 24–33. [A Látóhatár ban megjelent írásokhoz a Szeredi Pál szerkesztette ujlatohatar.com című gyűjteményes oldalt használtam, amely szinte hiánytalanul tartalmazza a Látóhatár , majd az Új Látóhatár 1950 és 1989 között megjelent számait.] 8 Kovács Imre A szellem szuverenitásáért című, 1951-es esszéje nemcsak komoly sajtóvisszhangot kavart, de a Szabad Európa Bizottságtól való elbocsátásához is vezetett, később a lélektani hadviselés kérdéseit elemző vitaindító tanulmánya is értékes polémiát váltott ki a Látóhatár hasábjain. Az írásokat lásd: Kovács Imre: A szellem szuverenitásáért. Üzenet Európába. Látóhatár , 1951/1, 5–9.; Uő: Levél C. D. Jackson úrnak, a Szabad Európa Bizottság elnökének. Látóhatár , 1951/5, 54–56.; Uő: A lélektani hadviselés problematikája. Látóhatár , 1953/3, 169–174. 9 1952 őszén alakult társaság a Látóhatár anyagi megalapozására és nyomtatásban való áttérésének elősegítésére. Az első felajánlásokat Borsody István, Cs. Szabó László és Szabó Zoltán tette. A Társaságba befizetők tiszteletpéldányként kapták meg a lapot. Működése az 1956-os forradalomig tartott. Lásd: Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia . Budapest, Hitel, 1992. http://mek.oszk.hu/04000/04038/html/ (Utolsó letöltés: 2021. 08. 13.). 10 Auer Pál (1885–1978): politikus, diplomata. 1945-től a Kisgazdapárt országgyűlési képviselője, 1946–47-ben párizsi követ. Nagy Ferenc lemondása után ő is távozott tisztségéből, és nem tért haza. A Magyar Európa Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bizottmány és a Magyar Bizottság tagja. A Látóhatár ban az európai egységtörekvésekről (Európa és Magyarország. Látóhatár , 1953/4, 204– 208.), valamint Trieszt hovatartozásáról (Triest. Látóhatár , 1954/1, 42–46.) publikált.
