M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
250 Sorsok és horizontok 3. Magyar a magyarral – és a nagyvilággal az újjáalakuló pártban csökkenhet a befolyása, ezért a halasztás mellett foglalt állást. Az sem tetszett neki, hogy régi híve egyértelműen Kovács Bélát tekintette a párt jövendő vezetőjének.64 Utóbbit szintén telefonon kereste fel Dobi. Kovács vállalta, hogy a kormány tagjaként átveszi a földművelésügyi tárcát. Azonban miután a rádióban meghallotta, hogy a kormányban helyet kaptak régi, Rákosit is kiszolgáló politikusok, felháborodásában október 28-án lemondó levelet írt, amelyben megfogalmazta ellenvetését a kormány összetételével kapcsolatban. Koszér Nándornak, Kertész Endrének65 és másoknak azonban sikerült lebeszél niük a levél elküldéséről. A kisgazdák Baranya megyei szervezetének október 30-i pécsi alakuló ülésén Kovács kijelentette, hogy a Kisgazdapárt „fő célja a semleges, »tiszta, demokratikus Magyarország« megteremtése kell, hogy legyen”. 66 A Nemzeti Kormány első, október 28-án tartott ülésén Tildy javaslatára egészült ki Nagy Imre felhívása az ország népéhez azzal, hogy a kormány a harcos munkásosztályon kívül, „természetesen támaszkodni kíván az egész dolgozó magyar népre...” is. Amikor szóba került a Vöröskereszt által nyújtott segítség, illetve a szervezet és a magyar kormány közötti kapcsolat, Tildy felszólított: „A külügyminisztert kérjük fel, hogy minden ilyen ajánlatra azonnal válaszoljon és köszönettel vegye a segítségét. Azt is szeretném, ha ez a dolog a magyar sajtóban, rádióban le lenne közölve.” Ezt azért tartotta fontosnak, mert mint mondta: „Bizonyos, hogy megindul az agitáció. Főleg azokra a szempontokra gondolok, amelyekkel lehet a néphangulatot befolyásolni. Eddig az történt, hogy a tömegek vezettek, a kormány ment a tömegek után.”67 Tildy a kormányülésen azt is kijelentette: „A tömeg előtt engedményeknek kell látszani a döntéseknek. Könnyen ki akarják használni, hogy ma ezt megkaptam, holnap azt kérem, hisz úgyis megkapom. [...] Rendkívül nyugtalanítja a vidéki embereket, amit fel akarok vetni, amit láttam az országban. Forradalmat megállítani akkor hasznos a nemzet számára, ha békés eszközökkel és nem vérrel állítjuk meg.”68 A nyilvánosság tájékoztatására szolgáló kommünikék esetleges kiadása kapcsán Nagy Imre azt mondta: „Nem tartom helyesnek. Nem kell minden belső intézkedésünket nyilvánosság elé vinni.” Tildy álláspontja ezzel szemben az volt: „Abban nem értek egyet Nagy Imrével, hogy le. 1960-ig az emigráns Magyar Bizottság alelnöke. 1961-től 1978-ig kutatómérnök, 1978-tól 1983-ig egyetemi magántanár. 64 Vida i. m. 2001, 203–204. 65 Kertész Endre (1906–1991): ügyvéd, politikus. 1932 és 1948 között az FKgP tagja, 1945 és 1947 között Baranya megye főispánja. A forradalom idején a Baranya megyei munkástanács vezetőjévé választották. A forradalom bukása után bíróság elé állították, de felmentették a vádak alól. 66 Vida i. m. 2001, 201–202. 67 Jegyzőkönyv a Nemzeti Kormány 1956. október 28-i első üléséről. História, 1989/4–5, [40–46.] 41. 68 Uo. 44.
