M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
231 Fejérdy Gergely: 1956 a budapesti belga követ szemével hazai közvélemény előtt. A belga diplomata óva intette a brüsszeli vezetést, hogy aktívan részt vegyen ebben a manipulatív játékban. 24 Collon Budapesten érzékelte a társadalomban végbemenő változásokat, az egyre növekvő szabadságvágyat, illetve a hatóságok törekvéseit, hogy egy-két gesztussal jelét adják annak, hogy aktív résztvevői a békés egymás mellett élés politikájának. 1956. június 5-én így kapott kegyelmet Kápolnás Miklós, akit még 1948 novemberében tartóztattak le Lucien Gouazé francia kém ügyének kapcsán. 25 Az egyébként vajdasági magyar férfinak csak annyi köze volt Belgiumhoz, hogy francia születésű felesége a belga követség iroda-igazgatónője volt. A magyar hatóságok azért tartóztatták le házastársával együtt, mert jugoszláv kémnek tartották. Ezt ugyan nem tudták bizonyítani, de ügye – éppúgy, mint feleségéé – éveken át a belga–magyar kapcsolatok egyik neuralgikus pontja volt. Kápolnás Miklósné Jacques de Lalaing gróf budapesti belga követ (1935–1940) titkárnőjeként dolgozott Belgium magyarországi külképviseletén. Valóban ismerte Lucien Gouazét, akivel a második világháború idején, a Magyar Vöröskereszt munkatársaként találkozott. Mivel ő foglalkozott a Németországból menekült francia hadifoglyokkal, a férfit ebben a minőségében ismerte meg. Kápolnás Miklósnét 1954-ben váratlanul szabadon engedték, és Belgiumba távozhatott.26 Az asszony mindent megtett a férje szabadlábra helyezéséért, amit végül – a belga követség segítségével – 1956 nyarán sikerült elérnie. Ugyancsak a hivatalos Magyarország gesztusa volt, hogy 1956. július 21-én, a Belgium nemzeti ünnepén tartott fogadáson számos kommunista pártvezető és kormánytag jelent meg a Várhegy lábánál futó Donáti utcában, köztük Hegedüs András miniszterelnök, Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke és Boldoczki János külügyminiszter. 27 24 AMAEB Hongrie, 12878, 1956, 10. dosszié, 1156. sz. 353. sorszám. Budapest, 1956. 09. 27. 25 Lucien Gouazét a francia hírszerzés ügynökeként fogták el 1948. szeptember 16-án a belga nagykövetség előtt. A magyar hatóságok kiadták a Szovjetuniónak, ahonnan hosszú raboskodás után 1958. március 4-én szabadult. Életutját lásd részletesebben: Thomas Gomart: Double détente, les relations franco-soviétiques 1958-1964, Paris, Éditions de la Sorbonne, 2005. 42-49. A szerző tévesen állítja, hogy Gouazét a francia követség előtt tartoztatták le. Ezzel az üggyel kapcsolatban tartóztatták le többek között Gressa Laszlót, álnevén Lucien Labradort is. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), 3.1.9, V-137003, Gresa ügy. A kérdéssel kapcsolatban lásd továbbá: Fejérdy Gergely: L’Europe Francophone et la Hongire au début de la Guerre Froide. Les relations diplomatiques et culturelles entre les pays francophones de l’Europe occidentale et la Hongrie de 1944 à 1956. Paris, Honoré Champion, 2014, 244-245. 26 AMAEB, Hongrie, 13030, 10. dosszié, 472. sz. 192. sorszám, (szigorúan titkos), Budapest 1954. július 6. Az úgy részleteit lásd: AMAEB, Hongrie, 13030, „affaire Kápolnás” dosszié. 27 Fogadás a belga nemzeti ünnep alkalmából. Népszava, 1956. 07. 22. 7.
