M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
229 Fejérdy Gergely: 1956 a budapesti belga követ szemével a gyarmatoknál szigorúbb függőség helyett.16 A belga diplomata szerint a szovjet vezetés nem jószántából, hanem kényszerből vállalja a békés egymás mellett élést, különösen, mert gazdaságilag rászorul a nyugati kapcsolatokra, és Kína növekvő hatalmával szemben sem kívánja élezni a hidegháborús feszültséget Európában. 17 A budapesti belga követ részletesebb elemzés kíséretében írt a magyarországi eseményekről, legtöbbször a Szovjetunió perspektívájából is megvilágítva azokat. Így többek között beszámolt a nyugati határzárról, a katolikus egyház különleges helyzetéről, Rákosi július 18-i lemondásáról, és arról is, hogy a magyar kommunista elit – az enyhülésre mutató jelek ellenére – egyike a legkonzervatívabbnak a régióban, így továbbra is fennáll a rendőrségi megfigyelés a nyugati képviseletek körül, sőt egyes munkatársait rendszeresen követik.18 Collon külön foglalkozott Rajk László újratemetésével, és 1956. október közepén a desztalinizáció egyre komolyabb magyarországi jeleiről is hírt adott. Érzékelte ugyanakkor Moszkva dilemmáját, hogy vajon meddig lehet engedékeny, és mikor kell felülvizsgálnia a békés egymás mellett élés politikáját, nehogy sérüljön a második világháború után kialakult status quo . 19 A BELGA–MAGYAR KAPCSOLATOK A FORRADALOM ELŐESTÉJÉN 1956-ban, a nemzetközi kontextusban tapasztalható enyhülést szem előtt tartva, a belga–magyar kétoldalú kapcsolatokban megindult egyfajta lassú tapogatózás, hogy elmozduljanak a korábbi évek mélypontjáról. Márciusban egy évre meghosszabbították a belga–magyar kereskedelmi és fizetési megállapodást. Belgium, miután 1955-ben rendezte az államosításból adódó kártérítési igényeit, 1956 nyarán érettnek látta a helyzetet arra, hogy a trianoni békeszerződésben rögzített, Magyarországgal szembeni pénzügyi követeléseinek is érvényt szerezzen. Budapest ez utóbbit halogatni kívánta, de engedett annak a már 1955-ben felmerülő belga kérésnek, hogy a két ország légügyi egyezményt kössön, és hogy a Sabena légitársaság járatot indíthasson Magyarországra. A megállapodást szeptember 14-én írták alá. Az új légiútvonal ünnepélyes megnyitását október 23-ára tervezték, a politikai események azonban közbeszóltak. 20 Belgium nem táplált illúziókat a Szovjetunió szándékait illetően, de 1956 elejétől aktív szereplője kívánt lenni a békés egymás mellett élés politikája előmozdításának. Ennek részeként a gazdasági és a kulturális kapcsolatok, illetve a személyes 16 AMAEB, Hongrie, 12878, 1956, 10. dosszié, 706. sz. 232. sorszám. Budapest, 1956. 07. 11. 17 Uo. 18 Uo. 674. sz. 222. sorszám. Budapest, 1956. 07. 05. 19 Uo. 1295. sz. 379. sorszám. Budapest, 1956. 10. 17. 20 MNL OL, XIX-J-1-j, Belgium, 4.doboz. 4/h, 002031-15-1956.
