M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
223 Kávássy János Előd: A cserbenhagyás dilemmái korszak kezdetét jelentette, melyben az USA mindinkább a két szuperhatalom, azok ideológiai, társadalmi és szövetségi rendszereinek hosszútávú együttélésére rendezkedett be, s az elkövetkezendő huszonöt–harminc esztendőben, Ronald Reagan hatalomra kerüléséig e tekintetben érdemi elmozdulás nem következett be. A keleti blokk szovjet tömbjébe bezárt nemzetállamok felszabadítása végül nem fegyverrel, hanem a kéthatalmi hidegháborús fegyverkezési verseny tudatos amerikai túlpörgetésén keresztül gazdasági eszközökkel történt meg. Washington nem ki- és elszakított néhány államot a szovjetek nyugati ütközőállamai közül, hanem magát Moszkvát kényszerítette mindinkább egyoldalú kompromisszumok megkötésére, 21 melyekből számunkra (s geopolitikailag) Kelet-Európa feladása volt a legfontosabb lépés. 21 Érdemes itt rögzítenünk, mennyire eltérő helyzetben volt Moszkva 1956-ban és 1990-ben, a magyar forradalom és szabadságharc, illetve a magyar és a kelet-európai rendszerváltások évében. Az 1950-es években a pesszimista vélemények szerunt még „Örök Birodalomnak” tűnő Szovjetunió a Bushadminisztráció második évében számtalan összeadódó problémával küzdött: az 1970-es években elburjánzott brezsnyevi gazdasági stagnációval; az elhúzódó afganisztáni háború lezárásának társadalmi következményeivel; az USA globális szupremáciájának visszaállításából fakadó csökkenő befolyással; a gorbacsovi reformok általános kudarcával; a keleti blokk Magyarország és Lengyelország vezette demokratizálódásával, majd a regionálisan bekövetkezett rendszerváltással; a Szovjetunión belüli tagköztársaságok nemzettudatának újjáébredésével és mind eltökéltebb szuverenitásigényével; végül, de nem utolsósorban Borisz Jelcin és Mihail Gorbacsov egyszerre személyes és koncepcionális, legfőbb hatalomért folytatott párharcával. E szemszögből tekintve az 1953-ban Lavrentyij Berija gyors megbuktatása után hatalomra került Nyikita Hruscsovnak jóval kedvezőbb helyzetben kellett és lehetett a magyarországi válságot kezelni.
