M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
176 Sorsok és horizontok 2. Közös sors megszületett az új ifjúsági szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ).45 A szegedi egyetemi ifjúság volt az első, „amely a rejtett egyet nem értést leplezetlen szembenállássá változtatta” – állapította meg az esemény lényegét megfogalmazva Bill Lomax.46 Ezzel a lépésükkel a szegedi egyetemisták a forradalom közvetlen előzményét tekintve az események fontos tényezőjévé váltak. Molnár János a kádári, ’56-ról szóló történetírás egyik képviselője ugyan azt állította, hogy a gyűlés témáját jelentő egyetemi reformkövetelések első lépései „nem maguktól a diákoktól, hanem a párt és az egyetem hivatalos képviselőitől indultak ki”,47 azt is kénytelen volt megállapítani, hogy „a MEFESZ Szegeden, a tudományegyetemen, október 16-án tartott ülésén alakult meg. A MEFESZ – bár a Petőfi Kör bukását elsősorban ez a szervezet okozta – nem a jövő, hanem csak a pillanat szerve volt. 23-a után semmi szerepe nem volt, csak a nevét emlegették néha. A MEFESZ a tüntetés szerve volt. Nem ideológiai (az a Petőfi Kör volt), hanem politikai szerve, a felkelés szervezete. A MEFESZ égisze alatt megindult egyetemi szervezkedésben fontos szerepet játszottak a jobboldali beállítottságú diákvezérek. Különösen fontos szerepe volt a MEFESZ újjászületésében a ciszterciták befolyása alatt álló illegális szervezeteknek.” 48 Abban valóban igaza volt Molnár Jánosnak, hogy a diákság követeléseit támogatta az egyetem rektora és számos vezető tanára. Az azonban enyhe túlzás, hogy a reformfolyamatot a hivatalos fórumok indították volna meg, hiszen a 16-i gyűlés jegyzőkönyve 17-én már készen volt, s ezt elküldték az ország többi egyetemére is. Ezt a jegyzőkönyvet később lefoglalta a nyomozóhatóság, és bizonyítékként használta fel a vádlottak ellen.49 „A szegedi diákság szoros kapcsolatban állt a Petőfi Kör szegedi csoportjával. A szegedi kör október 19-én tartott gyűlésén már nyílt bírálatok hangzottak el a politikai vezetést illetően, és felmerült a párton belüli politikai elítéltek rehabilitációjának szükségessége. A gyűlésen a forradalom több – későbbi – vezető személyisége is felszólalt, többek között a később halálra ítélt és kivégzett Kováts József is.” Az október 20-i nagygyűlésen már nyíltan tüntettek a jelen lévő tanárok és diákok a diktatúra ellen. Elfogadták a MEFESZ új alapszabályát, követelték Farkas Mihály és társai elítélését, megszavazták a DISZ-ből való kilépést, s nemcsak az új kormány- és pártvezetés létrehozását követelték, hanem az idegen csapatok 45 A szervezet megalakulásáról lásd bővebben: Kiss Tamás: Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. Szeged, 1956. Szeged, Belvedere, 2002. 46 Lomax, Bill: Magyarország, 1956. [Ford. és kiegészítette: Krassó György]. Budapest, Aura, 1989, 90. 47 Molnár János: Ellenforradalom Magyarországon 1956-ban. Budapest, Akadémiai, 1967, 36–37. 48 Uo. 49 Ha Molnárnak igaza lenne, az a furcsa helyzet állna elő, hogy a bíróság bizonyítékként egy, a hivatalos fórumok által támogatott dokumentumot használt volna fel. Csongrád megyei bíróság Nb. 1249/1957. számú irat.
