M. Kiss Sándor: Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
167 M. Kiss Sándor: Egy sortűz „furcsa” háttérrel A somogyudvarhelyi határőrs éppúgy riadókészültségben volt, mint a velük együttműködő honvéd alakulatok Kaposváron, Nagykanizsán vagy Nagyatádon. Feltűnő az is, hogy példának okáért Tiszakécskéről, Mórahalomról vagy amint láttuk, Berzencéről és más helységekből is egy helyi személy – pártalkalmazott vagy egyenruhás – segítséget kért valamelyik fegyveres erőtől. Az érvényben lévő parancsoktól és rendelkezésektől védve a segítség mindig megérkezett, a sortűz mindig eldördült, s halálos áldozat is volt. Ennek alapján feltételezzük, hogy véletlen lett volna, ha a berzencei sortűz véletlen lett volna. Az eddig ismertetett események mellett volt a berzencei sortűznek egy elég világos politika előzménye is. Ahogy forradalmasodott az ország hangulata, úgy jöttek létre az ország különböző településein a különböző elnevezést viselő önkormányzat típusú szervezetek. Lovrencsics Lajos berzencei tanácselnök a csurgói járási bizottsággal konzultálva úgy döntött, hogy az „elvtársak, álljunk az események élére” válságkezelő elv jegyében ő szervezi meg a berzencei gyűlést, miután voltak információk, hogy a tüntetés elkerülhetetlen. Árpási András határőr hadnagy észlelvén a falu radikalizálódását, s rádöbbenvén arra, hogy szemé lyében is fenyegetett – s a helyi erők nem elegendők arra, hogy az eseményeket ellenőrizzék segítséget kért. A somogyudvarhelyi határőrs „hivatalos” jelentésének a szövegezése pedig ékes bizonyítéka annak, hogy milyen mentalitású szakasz érkezett Berzencére. A véletlenek összessége nem lett volna elegendő a berzencei véres sortűz és az ehhez hasonló sortüzek leadására, ha az országban 26-án és 27-én a keményvonalasok a politikában nincsenek már jelen. A BERZENCEI SORTŰZ A SORTÜZEK SORÁBAN Kutatásaink szerint 1956. október 23-a és október 29-e között hatvannál több sortűz volt Magyarországon. A pontos számot megállapítani több okból nem lehet. Kutatásaink során munkahipotézisként a következő sortűz-meghatározást fogadtuk el. „Sortűznek tekintjük azt az eseményt, amikor felfegyverzett egyenruhás, reguláris alakulat vagy félreguláris csoportosulás tüzet ad le határozott céllal csoportosuló fegyvertelen tömegre, illetve fegyvertelen civil csoportokkal együtt lévő fegyvertelen egyenruhásokra.”28 Ezzel a meghatározással a formai ismérvek helyett a tartalmi ismérveket helyeztük előtérbe. Életszerű volt ugyanis egy olyan helyzet is, hogy két fegyveres csoport áll egymással szemben. Ezek végrehajtására.” Az új miniszter Janza Károly volt, aki azonnal beszámolt a Katonai Bizottságnak, hogy milyen intézkedéseket akar életbe léptetni. A kaposvári 26. lövészezred története . HL 56-os gyűjtemény 2. ő. e. 28 Sortüzek – 1956 I. Szerk. Kahler Frigyes. Lakitelek, Antológia, 1996, 5.
