M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
164 Sorsok és horizontok 2. Közös sors [sic! ] oszlott. Értem pedig a riadókocsi jött és elszállított abból a célból, hogy úgy engemet, mint családomat megvédjenek. Hunyadi ekkor elég italos állapotban volt. Tanuk [sic! ] voltak: Árok Magdolna Berzencei [ sic! ] tanítónő, Nahoczki István határőr, aki a járőrparancsnok volt, és egy társa mint járőr, akinek nevét nem tudom. Valamint Gyurma Alajos műszerész, aki a házigazdám.” 19 Árpási hadnagy feljelentésének oka világos. Indokolni kívánta azt, hogy miért volt a sortűz Berzencén. Az Árpási -féle időrend szerint először megérkezett a részeg Hunyadi a tömeg élén a lakásához, és késsel fenyegetőzött. Felszólították a hadnagyot, hogy csatlakozzon a tüntetéshez, aki ezt megtagadta. Ekkor Hunyadi halálosan megfenyegette a két határőr tisztet, akiket két fegyveres védett. S csak ezután érkezett meg a somogyudvarhelyi őrs, s értelemszerűen a fenyegetett ember védelmében, Árpási lakása előtt sortüzet lőtt. A feljelentésben tehát össze kötődik két motívum, az egyik személyes, a részeg ember handabandázása, s a politikai fenyegetés, a két államvédelmista halálos megfenyegetése. Kovács István párttitkár nem az Árpási -féle verziót adta elő tanúvallomá sában. „Lovrencsics Lajos vb. [végrehajtóbizottsági] elnök már október 27-én reggel kezdte szervezni a felvonulást. Mi még figyelmeztettük is. De azt mondta, hogy nem csinál semmit. Már ekkor megmondta Árpási határőr hadnagy, hogy ő szétlöveti az egész bandát... Úgy tíz óra tájban, mikor a nép még mindig együtt volt, jött egy kocsi, amit a nép feltartóztatott, ezt én az ablakból néztem. A kocsin katonák voltak. A tömeg kiabált, hogy le kell fegyverezni őket, ekkor a parancsnok tűzparancsot adott ki. Állítólag a katonák a levegőbe lőttek, de az eredmény nem ezt mutatta, mert 4 ember meghalt, 6 pedig megsebesült. Lovrencsics is sebet kapott, úgy vezették el az orvoshoz.” 20 Árok Magdolna tanítónőt Árpási hadnagy kérte tanúnak. „Előadom, hogy 1956. október 27-én délután megjelentem Árpási András ÁVH hadnagy lakásán, mivel én félve éreztem magamat és őtet pedig a családjával együtt kettő határőr vigyázta és ott biztonságban éreztem magamat. Ahogy odabenn beszélgettünk, az esti órákban arra lettünk figyelmesek, hogy valami zuhant kint az ajtó előtt, ugyanakkor fütyülést is hallottunk. Ekkor kiment, előbb az egyik határőr, utána Árpási, majd a másik határőr és a felesége Árpásinak , utána pedig, ahogy én kimentem, azt állapítottam meg, hogy Hunyadi Béla volt ott, aki egész rendesen beszélgetett Árpásival . Azt nem tudom biztosan, hogy elvtársnak vagy bátynak, vagy pedig úrnak szólította őt. Később elkezdte veregetni az Árpásinak a vállát, és már kezdett vele durván viselkedni. Azt mondta neki, hogy amikor ő nem volt odahaza, valamint amikor az Árpási felesége a kórházban volt, akkor Árpási elment az ő feleségéhez, és kijelentette neki, hogy ezért még számolok magával. Én Hunyadinak a kezében semmit nem láttam, és azt sem hallottam, 19 Árpási András határőr hadnagy feljelentése (1957. 01. 10.). Uo. 20 Kovács István tanúvallomása. Uo.
