M. Kiss Sándor: Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
159 M. Kiss Sándor: Egy sortűz „furcsa” háttérrel tüntetés és népgyűlés, amelynek feloszlatása során négyen estek áldozatul a kirendelt határőrség fegyveres beavatkozásának.”5 Szántó a Történelmi Tényfeltáró Bizottság (TTB) kérésére írt tanulmányában a sortűz eseményeit elemezve, arra a következtetésre jutott, hogy: „...a rendcsinálásra kiküldött határőrség parancsnoka belelövetett a tüntető tömegbe, de nem beszélhetünk előre kitervelt sortűzről”. 6 A kérdést persze fel lehet tenni: mi a szélsőséges? A forradalom önmagában szélsőséges esemény, s akkor logikusan következik az is, hogy minden, ami a forradalom idején történik, szélsőséges esemény, az iratégetés is, a tüntetés is, nem beszélve a sortüzekről, s annak eltervelt és el nem terveit formájáról. A berzencei eseményekről alkotott véleményünket meghatározza az, hogy valójában mi történt a faluban, s erre a sortűz jogos reakció volt-e. A berzencei sortűz mint esemény néhány korabeli hivatalos jelentésbe is bekerült. „1956. október 25-e. A budapesti események második napján már lehetett hallani, hogy a történt események a falu népének a nyugalmát is megzavarják, és ezzel kezdődnek a tüntetések, különböző formákban. Ennek következtében a ho.pk. [hadosztályparancsnok] bajtárstól az alakulatunk azt a parancsot kapta, hogy mindenféle tüntetést akadályozzon meg, főleg, hogy felvonulások alkalmával a rablások és gyilkosságok ne történhessenek meg... Október 27-e. Estefelé járt az idő, amikor Berzence községből a határőrség kért segítséget, saját maguk biztosítására, mivel a tömeg akarta támadni őket. Ugyanis aznap délután a községben szintén tüntetés zajlott le, és a tüntetés feloszlatása alkalmával fegyveres beavatkozás vált szükségessé, amelynek következtében 2 férfi és 2 nő lett halálos áldozat. Még aznap délután jelezték, hogy másnap helyben, Nagyatádon fognak tüntetni.” 7 A hadosztályparancsnok, aki az utasítást kiadta, Martics Pál volt. 8 Martics a parancsokat Gyurkó Lajostól kapta. Október 25-én Csehi alezredeshez és 5 Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok. Kaposvár, 1995, 13. 6 A tanulmány a TTB birtokában. 7 A 27. páncéltörő tüzérezred (Nagyatád) jelentése. Hadtörténelmi Levéltár (HL) 1956-os gyűjtemény, 2. ő. e. 8 „Martics Pál vezérőrnagy. 1920. 11. 03. Dunavecse. Anyja: Jarosi Erzsébet. Apja: gazd. [gazdasági] cseléd. Felesége: gépíró. Gyermek: 1. Eredeti foglalkozása: napszámos. Iskolai végzettsége: 6 elemi, 1933; 1 gimnázium, 1954. Magasabb parancsnoki tanfolyam: (8 hó) 1950–1951. Magasabb parancsnoki tanfolyam: (1 év) 1953–1954. Vorosilov Akadémia (Szovjetunió) 1958–1960. Nyelvismerete: Szolgálati idejének kezdete: 1950. április 25. Fegyverneme: lövész. Előléptetés időrendben: őrnagy: 1950. április 25.; alezredes: 1951. május 1.; ezredes: 1955. november 7.; vezérőrnagy: 1961. augusztus 1. Katonai beosztásai: Lövészzászlóalj-parancsnok: 1950–1951; Lövészhadosztály-parancsnok: 1951–1953/1955–1958. Hadtestparancsnok-helyettes: 1954–1955. Magyar Népköztársaság kiképzőcsoportfőnök-helyettese: 1960–1961. 5. hadsereg parancsnokának
