M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
147 Erdős Kristóf: Rendpárti forradalmárból... minősítve. 63 A Kisalföld ben megjelent cikk után Gulyást néhány kollégája az ország elhagyására biztatta.64 Győri lelkésztársa, Pataky László azt javasolta neki, hogy „legalább átmenetileg menjen Ausztriába át a határon”, de erre ő ezt válaszolta: „Laci bátyám, miért mennék, hiszen én a lincseléstől mentettem meg az ávóst, erre rengeteg tanú van, s én nem tettem semmi olyat, amivel perbe foghatnának az említett cikk hazugságai ellenére.” 65 Máté Lajos államvédelmi hadnagy, akit a mosonmagyaróvári sortűz után mentett meg, felkereste Levélen, megköszönte segítségét, és figyelmeztette, hogy le fogják tartóztatni.66 Gulyásné is kérte férjét, hogy hagyja el az országot, hiszen néhány kilométerre volt a határ. Sokaknak segített átszökni, de ő maga nem ment, pedig egy lovaskocsi is várt rá a parókia épülete előtt.67 Részéről ez tudatos döntés volt. Bár nem akart meghalni,68 feleségének ezt mondta: „Magyar ember nem hagyja el a hazáját! Még a bitófa alá is vasalt nadrággal megyek!” 69 Letartóztatására 1957. február 5-én, a levéli parókián került sor, amikor 39. születésnapját ünnepelték. Családjától elbúcsúzott, három kislányát ekkor látta utoljára. 70 Gulyás Lajos esete kapcsán különösen fontos megvizsgálni, hogy miért egy országos viszonylatban ismeretlen lelkész lett a kádári megtorló gépezet egyetlen, jogerős bírósági ítélettel kivégzett egyházi áldozata. A kérdés tisztázásához elsősorban a Kádár-kormány egyházpolitikáját kell ismerni. Közvetlenül a szovjet fegyverekkel levert magyar szabadságharcot követően óriási társadalmi elutasítottság fogadta Kádárékat. A hatalom addig nem támadta nyíltan az egyházakat, míg nem tudta belföldi és külföldi legitimációját megteremteni. Az egyházi személyeket több esetben békéltető tevékenységük vagy az új forradalmi szerveknél betöltött pozíciójuk miatt vonták felelősségre. Egyházi pert tehát nem indítottak, és politikai síkra terelték az ügyeket. 63 A Mosonmagyaróvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 2. sz. rendkívüli ülésének jegyzőkönyve (1957. 01. 10.), 1–6. MNL GyMSM GyL MFL XXIII. 227. 64 Kövy i. m. 1999, 61. 65 Pataky László győri református lelkész (1905–1997) fiának, ifj. Pataky Lászlónak írásbeli közlése. Győr, 2016. 01. 25. (A szerző birtokában). 66 Kőrösi i. m. 1994, 45. 67 Uo. 28–29; 44. 68 Ezt bizonyítja, hogy nem sokkal korábban – még 1956 decemberében is – családjával együtt át akart települni Csehszlovákiába. 1955 márciusában meghalt ugyanis Gulyás anyósa, így felesége egy családi házat és 10 hold földet örökölt Deákiban. Vö. Gulyás Lajos: Levél Bereczky Albert püspökhöz (1956. 12. 18.). RL A/1c 2058/1956. 69 Erdős Kristóf: Interjú Gulyás Anikóval és Gulyás Csillával (Győr, 2016. 01. 16.). A szerző birtokában. 70 Csizmadia Károly leírása a letartóztatásról. Közli: Kövy i. m. 1999, 65–68.
