M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
145 Erdős Kristóf: Rendpárti forradalmárból... Néhány nappal később a Kádár-kormány 6. számú határozata a forradalmi bizottságokat megfosztotta intézkedési jogkörüktől, „politikai tanácskozó szervként” definiálva ezeket a testületeket. A hamarosan bekövetkező letartóztatásoknak is hangot adott ez a határozat: „a forradalmi bizottságok haladéktalanul távolítsák el soraikból az ellenforradalmi, a népköztársaság állami és társadalmi rendjével szembenálló elemeket”.52 Az intézményi szinten kezdődő megtorló intézkedések tehát a forradalmi szervek tagjait is érintették. A kihirdetett kormányrendeletek értelmében november 3-án megalakult mosonmagyaróvári járási nemzeti tanács és annak végrehajtó bizottsága nem kezdhette meg működését. A forradalom előtt működő járási tanács végrehajtó bizottsági tagjai (annak elnöke, Halmos Ferenc vezetésével) 1956. november 5-én „nemcsak a járási Nemzeti Tanácsot, de majdnem valamennyi községi nemzeti bizottságot is szétrobbantották, sőt aljas rágalmaiknak előbb-utóbb alighanem áldozatul esem”53 – írta Gulyás Lajos Szigethy Attilának november 15-én. Jellemző, hogy az így felállt régi-új tanácsok végrehajtó bizottságaiba több helyen a forradalmi szervek tagjai közül néhányakat kooptáltak, hogy növeljék azok társadalmi elfogadottságát. Így Gulyást, aki az új járási nemzeti tanács megszervezője volt, egyszerű parasztküldöttként választották be a mosonmagyaróvári járási tanács végrehajtó bizottságába. Halmos Ferenc járási vb-elnök vezetésével elsőként, 1956. november 23-án ülésezett a mosonmagyaróvári járási tanács vb-je.54 Első napirendi pontként személyi ügyeket tárgyaltak, melynek keretében a 106/1956. vb. sz. határozattal a járási nemzeti tanács küldöttei, köztük Gulyás Lajos vb-tagságát is jóváhagyták. Az ülés során Gulyás érdemi eredményt is el tudott érni: javaslatát a termelőszövetkezetek tárgyában alkotott határozatnál ugyanis figyelembe vették. Mivel mindig a törvényes rend pártján állt, azt is szükségesnek vélte, hogy a meglévő termelőszövetkezetek folytassák munkájukat, illetve megengedhetetlennek tartotta, hogy „egyszerűen saját hatáskörükben kimondják a feloszlást, és vigyen ki mit lát”. 55 52 A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 6/1956. (XI. 12.) számú határozata a forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű újonnan létesült társadalmi szervek működéséről. Magyar Közlöny, 1956. 11. 12. 570. 53 Gulyás: Levél Szigethy Attilának..., 1956. 54 Ezúton köszönöm Beregszászi Balázs levéltárosnak, hogy a mosonmagyaróvári járási tanács vb-irataira felhívta figyelmemet, és segítségemre volt annak kutatása során. 55 A Mosonmagyaróvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 28. sz. rendes ülésének jegyzőkönyve (1956. 11. 23.), 4. MNL GyMSM GyL (Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára) MFL XXIII. 227.
