M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
139 Erdős Kristóf: Rendpárti forradalmárból... nyarán megjelent vezércikke miatt. 19 A cikkben a szerző a Bibliából ismert jerikói vak koldus történetéből kiindulva reményt kívánt adni olvasóinak, és imádságra buzdított a nehéz háborús időkben. Emlékeztetett, hogy az emberi élet, illetve a haza szolgálata „sohasem volt rózsákkal kirakva”. Nem megfelelő erkölcsei miatt kritizálta a nyaralóhelyek „világfiait”, akiket a rózsa mint szimbólum további használatával „rózsaligetben járó” „sárga rózsásoknak” nevezett. 20 A népbírák a Sztójay-kormány népellenes intézkedésének „feldicsérésével” vádolták meg Gulyást, ugyanis a „sárga rózsát” a megkülönböztető sárga csillaggal azonosították, a cikk pedig a vidéki zsidóság deportálásának idején jelent meg. Ezzel szemben a lelkész védekezésében a sárga rózsát a múlandóság szimbólumaként azonosította.21 Az ügyben végül hat hónapi elzárására és politikai jogainak ötévi felfüggesztésére szóló ítélet született.22 A vád teljes mértékben szemben állt a háború idején tanúsított magatartásával, az ellenállásban és a zsidómentésben való részvállalásával. Gulyás fellebbezett a Népbíróságok Országos Tanácsánál (NOT), a tapolcai Politikai Rendészeti Osztály azonban mint „politikai bűnöst” rendőri felügyelet alá helyezte.23 Büntetőügye 1946. március 6-án a NOT-nál zárult le, ahol az elsőfokú népbíróságokkal ellentétben kizárólag szakképzett jogászok dolgoztak, és tudásuk alapján objektíven igyekeztek eljárni. Kimondták, hogy a zalaegerszegi népbíróság tévedett a bűnösség megállapításában, ezért az előző ítéletet megsemmisítették, és felmentették a vádak alól. 24 Amint lehetősége adódott a második világháború után, 1945-ben – sok lelkésztársához hasonlóan – bekapcsolódott a politikai életbe. Abban a Független Kisgazdapártban kezdett el tevékenykedni, amely az 1945. őszi nemzetgyűlési választásokon megszerezte a szavazatok túlnyomó többségét. A politikában való részvételének okáról néhány évvel később így írt esperesének: „[...] amit végzek, magyar református papi kötelességemnek tartom, mely kötelességemet még megerősíti a családom jövője feletti aggodalmam, akikért viszont én felelősséggel 19 Idézés Gulyás Lajos ref. lelkész ellen indított bűnügyben (1945. 07. 19.). Gulyás családi archívum. A háborús és népellenes bűnök vizsgálatára Magyarországon – hasonlóan a többi európai államhoz – 1945 februárjában létrejött a népbíróság intézménye. A témáról lásd bővebben: Zinner Tibor: Az 1945–1950 közötti magyar népbíráskodásról. Rubicon , 2015/4, 63–70. 20 Gulyás Lajos: Add Uram, hogy lássak. Tapolca és Vidéke , 1944. 06. 24. 1. 21 Gulyás Lajos igazolási nyilatkozata..., 1945. 22 Elsőfokú ítélet Gulyás Lajos ügyében (1945. 07. 28.). Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára (OL) XX–1–b, 7. doboz, 1569/1945. 23 Véghatározat. Tárgy: Gulyás Lajos politikai bűnös balatonszepezdi lakos rendőrségi felügyelet alá helyezése (1945. 10. 18.). Gulyás családi archívum. 24 Gulyás Lajos háborús és népellenes bűntette (1946. 03. 06.). MNL OL XX–4–b, 9. doboz, NOT. III. 1239/1945/9.
