M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
122 Sorsok és horizontok 2. Közös sors Öt hónappal később, 1957. március 28-án egy újabb összefoglaló jelentés keretében írt Deák József a kiskunfélegyházi járásban történt „ellenforradalmi” eseményekről. A jelentésben a következő módon írja le a Kiskunmajsán történteket: „...meggyilkolták Neményi József tanács dolgozóját, idős kommunistát. Rékasi Gergely,101 ifj. Patyi István, Klucsó Béla, Klucsó Ferenc, Pekó István és Kolompár Mátyás kiskunmajsai lakosok voltak a gyilkosság szervezői. Mindezt azonban az ott lévő nemzetőrség és a Kkmajsán [sic! ] állomásozó honvéd alakulat parancsno kának szemeláttára hajtották végre. Délután 3 óra felé az erősen ittas emberek (lumpenproletárok) és más személyek megalakították az ideiglenes munkástanácsot, amely néhány óráig élt. Az esti órákban megalakították a Forradalmi Tanácsot, amelyben kisiparosok, volt kulákok, üzemi dolgozók és más deklasz szált elemek is részt vettek, egy része erősen ittas állapotban. Október hó 28-án a Tildi [sic! ] beszéd elhangzása után kezdték a Kisgazdapártot, a Szoc. Dem. [szoci áldemokrata] pártot stb. pártot szervezni. Október 29-én a községi ideiglenes nemzeti tanács, amely tanácsapparátus, egy részét elbocsájtották és új, részükre megbízható elemekkel akarták feltölteni. Október 29-től november 7-ig állandó ülésezés és közben gyűjtés a pesti harcolók számára. November 7-én megalakult a nemzetőrség, amelynek parancsnoka Karcsú József, volt csendőrőrmester lett. A nemzetőrség november 10-én feloszlott a szovjet csapatok érkezésének hírére. Megjegyezzük még, hogy október 27-én este a tömegből kivált csoportok összetörték Fisoff Imre F.m. Szöv. baromfi felvásárló lakását és teljesen ki is rabolták. Fisoffnak csak a háztetőn keresztül sikerült a lincseléstől megmenekülni. Az est folyamán felkeresték még Balogh Benjámint és Kuklis Lukácsot, a községi legeltetési bizottság elnökét, ill. tagját, és saját lakásában erősen bántalmazták. Több párttag lakásán ugyanakkor az ablakot beverték. A szovjet csapatok és a helyi karhatalom megerősödésével a rend és a nyugalom fokozatosan helyre állt, és az élet normalizálódott. Kiskunmajsa, 1957. évi január 11. Papp István vb-titkár, Kurucz Sándor vb-elnök.” 102 Deák József rendőr százados a felvonulás szervezőiként Klucsó Zoltánt, Klucsó Bélát, Klucsó Ferencet, Rékasi Gergelyt, Patyi Istvánt és Pekó Istvánt nevezte 101 Rékasi Gergely 1953. augusztus 3-án építési engedélyt kapott, hogy Kiskunmajsán házat építsen. Az indok az volt, hogy nem az építési engedélyben szereplő épületet építette meg, hanem egy attól különböző, két helyiségből álló lakást, amelyre nem volt adható lakhatási engedély sem. Az építési engedélyt 1956. október 18-án vonta vissza a Kiskunfélegyházi Járási tanács VB Város és Községgazdálkodási csoportja. A gyilkossághoz azonban ez még nem volt elegendő indok. MNL BKML XXIII. 743. d. 1191/1956. Kiskunmajsa. Közigazgatási iratok. 102 337-10/1-1957. sz. jelentés a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály Vezetőjének, Kecskemét. MNL BKML MSZMP BKMB Archívum. 8. f. 6. cs. 1956-1970. év 16. ő. e. sz. 366. d. Titkári iratok, 42.
