M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
111 Hajagos Csaba: Túri Mihály... Kegyelmi Tanácsához intézett kegyelmi kérvényét – Zakar László nevelő főhadnagy (OB, Budapest) javaslatának ellenére – Dr. Klinger István, a Kecskeméti Megyei Bíróság megbízott tanácsvezetője elutasította. 56 KI VOLT NEMÉNYI JÓZSEF, A „NÉGUS”? A határozat Túri Mihály közbiztonsági őrizetbe helyezéséről – mint, ahogy a későbbiekben is kiderül – igen sok pontatlanságot és hamis tényeket rögzít. Ezek közé tartozik az 1895-ben57 született Neményi József pontos pozíciójának megje lölése is, hiszen a Kiskunmajsai Községi Tanácsnál ebben az időben már nem mint begyűjtési előadó, hanem többek közt 61 éves korára való tekintettel, mint az egyik legmagasabb hivatali illetménnyel rendelkező,58 az Ipari és Kereskedelmi Állandó Bizottság vezetője végezte tevékenységét. Neményi József 1951-ben, Pálmonostoráról került Kiskunmajsára begyűjtési csoportvezetőként, ám korábban a Kiskunfélegyházi Járási Tanácson végrehajtó bizottságánál is dolgozott.59 A zsidó származású Neményi 1919-es kommunis taként vett részt a kiskunmajsai tanács munkájában. A kutatás folyamán egyértelműen kiderült, hogy Neményi József átlagnál sötétebb bőrszíne miatt kapta a „Négus” gúnynevet. Annyi bizonyos, hogy nem örvendett túlzott népszerűségnek Kiskunmajsán, mondhatni gyűlölték lenéző, pökhendi magatartása miatt: „A Négus ment a piacon, és a tejfölösfazekat, mint a labdát, fölrúgta. Ha valaki árult terményt, megfogta és szétszórta. Melléje be köllött [sic! ] menni a tanácsra, és megbüntették. Úgy nézett ki, mint a cigány.”60 Standeisky Éva munkájában az alábbiakat olvashatjuk róla: „»Kis alacsony, csúnya vénember volt« – emlékezett 1993-ban az egyik helybeli.”61 Érdekesség, hogy a helybéliek közvetlenül a forradalmat megelőző időszakban is arról panaszkodtak, hogy Neményi József 56 Dr. Klinger István az Igazságügy-minisztérium 33.127/1963. I.M. VIII. számú értesítése szerint a Be. 311. §/1./ bekezdésre hivatkozott. In: Túri Mihály kegyelmi ügye ..., 1958. 38. 57 Kiss László: Kimutatás a Bács-Kiskun megyei áldozatokról. (Kecskemét, 1957. 01. 07.). In: 1956 Bács-Kiskun megyében. Szerk. Orgoványi István – Tánczos-Szabó Ágota. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2006, [457–459.] 459. 58 Neményi József rendszeres havi illetménye 1000 Ft volt. Nála magasabb bérezéssel – a II. állománycsoportban – csak az igazgatási főelőadó rendelkezett. MNL BKML XXIII. 743. d. 149-6/1956. A Kiskunmajsai Községi Tanács iratai, 1956. 59 Csík Antal – Kozma Huba – Nyerges Benjamin – Szabó Lajos: Kiskunmajsa története. Kiskunmajsa, Majsa Alapítvány, 1993, 105. 60 Próvics Illésné visszaemlékezését idézi: Uo. 61 Standeisky Éva: Antiszemitizmus az 1956-os forradalomban. In: Évkönyv XII. 2004. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Rainer M. János – Standeisky Éva. Budapest, 1956-os Intézet, 2004, 147–185.
