M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
107 Hajagos Csaba: Túri Mihály... párttitkár azt mondta nekik, hogy ne bántsanak, mert én senkinek sem ártottam. Akkor nem bántottak, de 1957. február 22-én letartóztattak. [...] Nem szóltak semmit, elvittek Majsára, megint összevertek kegyetlenül. [...] Azokban az első időkben végig az oroszok foglya voltam, csak a verőim voltak a pufajkások. Végül ők sem találtak semmit. Aztán Félegyházára kerültem, s ott is úgy összerugdostak bakanccsal, hogy órákig elvesztettem az eszméletemet. Egy hétig meg sem tudtam szólalni.”28 „Ekkor Félegyházáról a szovjet parancsnok a saját kocsiján akart haza küldeni. Ellenkeztem: Gyalog megyek. Hallottunk már akkor olyan kocsikról, amelyek az állomáshoz mentek, s onnan a teli szerelvények a Szovjetunióba. [...] Aztán kezdődött a kihallgatás [1957. február 24.].”29 Még azonban 1957. február 21-én Szegedre szállították, ahol a szembesítették Patyi Istvánnal, Kolompár Mátyással és Pekó Istvánnal, akik mindhárman igazolták, hogy Túri Mihály egy ujjal sem ért hozzá Neményi Józsefhez, a „Négushoz”. A szembesítést követően „azt mondták, hogy hazamehetek. De másnap aláírattak velem egy papírt, hogy közbiztonsági őrizetbe vesznek, mert szabadlábon tartásom veszélyes a közre.” 30 Ezt követően „elvittek a Kecskeméti Rendőrkapitányságra, onnan Kistarcsára, aztán a tököli internálótáborba. Ütöttek-vertek minden nap. Itt tudtam meg, hogy a »Négus« megöléséért Patyit, Kolompárt és Pekót halálra ítélték és [1957. október 7-én] kivégezték.” 31 A Túri Mihállyal szemben megfogalmazott vád következtében történt közbiztonsági őrizetbe helyezés előzményeit vizsgálva egy igen érdekes ügyészségi eljárási mód érhető tetten, ugyanis a Bács-Kiskun Megyei Ügyészség 1957. május 27-én kelt, a közbiztonsági őrizeteseket érintő jelentésében Szabó Sándor megyei ügyész 53 fő őrizetesről tett jelentést a Legfőbb Ügyészségnek. A büntetőeljárásra javasolt személyek ellen – Dr. Rákos Ferenc főosztályvezető irányadása szerint – a bűnvádi eljárás mihamarabbi lefolytatását sürgették. A listában egy grafitceruzával rajzolt fekete körrel jelölték meg, hogy melyek azok a személyek, akikkel szemben a felülvizsgálatot végző bizottság bűnvádi eljárás lefolytatására alapot talált. Ebben a listában 46. sorszámmal szerepelt Túri Mihály,32 akinek a neve mellé – más 17 rabtársával33 együtt – természetesen odakerült az a bizonyos fekete 28 Uo. 29 Uo. 30 Uo. 31 Uo. 32 A közbiztonsági őrizet elrendelése és végrehajtása. A Kecskeméti Királyi Ügyészség, 1945-től Államügyészség, 1949-től járási (Városi) Ügyészség irata, 1957. TÜK iratok. MNL BKML VII. 51. 00502/2. 33 A 17 fogvatartott neve: Túri Mihály (Kömpöc), Farkas József (Kiskunmajsa), Farkas László (Baja), Fazekas István (Kiskunhalas), Fenyvesi György (Kelebia), Guti János (Dunavecse), Horváth Béla (Csikéria), Bácsalmási István (Bácsalmás), Kovács Sándor (Jánoshalma), Pallos Károly (Kunbaja),