M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
105 Hajagos Csaba: Túri Mihály... A TÚRI-ÜGYRŐL BŐVEBBEN: A VÁD Túri Mihály életfogytig tartó börtönbüntetéséből 1972. február 22-én, büntetését kitöltve szabadult. Előzetes letartóztatását tizenöt évvel korábban, 1957. február 22-én, Kecskeméten kezdte meg, amelyről az alábbi határozat született: „Túri Mihály (1929. augusztus 29-én Kiskunmajsán született (anyja Barina Mária) személyi igazolványszám: AD-I. 339104, foglalkozás földműves, Kömpöc, Tanya 22. sz. alatti lakosnak az 1956. évi 31. sz. tvr. 1. §-a22 alapján közbiztonsági őrizetbe helyezését rendelem el. Indokok: Túri Mihály 1956. október 27-én Kömpöcről bement Kiskunmajsára. A tanácsháza előtt nagyobb tömeg gyűlt össze és Túri Mihály öntevékenyen belekapcsolódott az ellenforradalmi tevékenységbe. A tömegnek elszavalta a Talpra magyar t, utána pedig a tanácsháza pincéjéből néhány társával együtt hajánál fogva a tanácsháza elé kihúzták Neményi József begyűjtési előadót, akit már előzőleg egy ízben a tömeg összevert, a pincébe dobták őrizetbe. A tanácsháza elé kivonszolt Neményi Józsefet a tömeg azután agyonverte. Ugyanott a tanácsháza előtt szolgálatot teljesítő katonatisztek váll-lapjait rángatta, s követelte, hogy azok szedjék le a váll-lapokat. Neményi József meggyilkolása után Túri elmenekült Kiskunmajsáról. Október 28-án tömeggyűlés volt Kömpöcön, ahol Túri Mihály 12 oldalas általa gépelt szöveget olvasott fel a templomból kijövőknek. Ez alkalommal a tömeg Túri Mihályt megválasztotta a Forradalmi Tanács elnökének, Gyülvészi István tanácselnököt pedig elzavarták azzal, hogy fel ne menjen a tanácsházához, mert nem felelnek az életéért. Túri Mihály elnökletével egy olyan határozatot hozott az Ellenforradalmi Tanács, hogy Nemes Nagy Nándor kömpöci lakosnak adja vissza a Vörösoktóber Tsz. 45 kh. [kataszteri hold] földjét tanyával együtt. Túri Mihály elvette a párttitkártól a kulcsokat, és a párthelyiségben helyezte el az általa alakított nemzetőrséget. Nevezett magatartása a közrendre veszélyes, közbiztonsági őrizetbe helyezése indokolt. E határozat ellen a Legfőbb Ügyészhez benyújtandó panasznak van helye. A panasznak a közbiztonsági őrizet foganatosítására nincs halasztó hatálya. Nevezett 1957. február 22-e óta van őrizetben. Kecskemét, 1957. március 11. A határozatot jóváhagyom. Kecskemét, 1957. március 11.23 (Szalóki László rendőr őrnagy, megyei rendőrség főkapitányság vezető, Szabó Sándor megyei ügyész). 22 A forradalomban részt vevő személyek elleni harc a büntetőeljárás eszközén kívül időlegesen rendészeti jellegű kényszerintézkedések bevezetését is szükségessé tette. Ezt tartalmazta a közbiztonsági őrizetről szóló 1956. évi 31. számú törvényerejű rendelet, amelyet az 1957. évi 1. számú törvény és az 1957. évi 41. számú törvény módosított. 23 A közbiztonsági őrizetről szóló határozatot (36 fő) Szabó Sándor 1957. március 18-án küldte meg a megyei főügyész részére. Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Bács-Kiskun Megyei Levéltára (BKML) XXV 71.d. 502-8/1957. Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Kecskemét iratai 1955−1958. Visszaminősített iratok (TÜK).
