Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
II. Településpolitikák és helyi érdekérvényesítés a 20. században... zetből adódó forrásallokációs előnyt inkább a kisvárosok s kevésbé a falvak tudják érvényesíteni. Az egy főre jutó országos átlag fölött fejlesztési forrást lehívó körzetek közül 26 kistérség urbánus vagy erősen urbánus abszorpciós jelleget, 11 kiegyenlített abszorpciót (sem városias, sem falusias), 12 pedig erősen falusias, illetve enyhén falusias (ruralis) abszorpciós jelleget mutatott. Látható, hogy a fejlesztési forrásokért folytatott versenyben a legsikeresebb kistérségek (két megyei jogú várost magába foglalót leszámítva) alapvetően vidékies jellegűek voltak. Azonban a legsikeresebb vidéki kistérségeken belül a városok népességarányukat meghaladó mértékben jutottak a terület-településfejlesztési forrásokhoz. II. 3. sz. tábla: Összes településfejlesztési támogatás, 1991-2007 (a 2002. évre számolt változatlan áron, forintban) Település-kategóriák (2007) db Önkormányzatok% Források (Ft) Források (%) Szórás községek 500 fő alatt 1053 33,6%46152 479 4,7% 78 760,9 községek 500-999 fő 671 21,4%59 729 281 6,0%163 522,8 községek 1000-2999 fő 914 29,2%182 381 656 18,4%289 772,2 községek 3000 fő felett 208 6,6%74 248 962 7,5%344476,0 városok 10 000 fő alatt 151 4,8%118499 965 12,0%852 940,7 városok 10 000 fő és felett 114 3,6%267189 616 27,0%2188 591,8 megyei jogú városok 23 0,7%133 216 059 13,5%3 231 817,0 Budapest 1-107 779 005 10,9% Magyarország 3135 100,0%989197026 100,0%2103 805,6 Forrás: MÁK, TEIR adatiból számítva. A kisvárosok relatív sikerét mutatja az 1991-2007 között valamennyi megfigyelt forrást összesítő táblázat is, amelyből kiolvasható, hogy a három elemzett ciklus összességében közel ezer milliárd fejlesztési forrás 39%-át a kisvárosok szerezték meg, amelyben az ország 28%-a élt. Népességarányukhoz képest különösen sikeresek voltak a tízezer fő alatti kisvárosok, amelyek a források 12%-át szerezték meg, s amelyben az ország népességének 7%-a lakott. Az egy főre jutó forrás-allokáció is a tízezer fő alatti városokban volt a legmagasabb. A tízezer fő alatti kisvárosok egy főre jutó értékét (amely az országos átlaggal majd egyező) egyedül csak az aprófalvak kategóriája218 előzte meg. 2,8 500 fő alatti népességű, helyi falusi önkormányzatok. 89
