Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
II. Településpolitikák és helyi érdekérvényesítés a 20. században... II. 2. sz. tábla: A városok abszorpciójának súlya a statisztikai vonzáskörzeten belül, urbánus-rurális abszorpciós index Kistérség jellege Városok súlya Erősen rurális 0,00-45,0 Rurális 46,0-90,0 Kiegyensúlyozott 91,0-110,0 Urbánus 111,0-130,0 Erősen urbánus 131,0-Forrás: saját fejlesztés. (A városokra jutó támogatás aránya százalékban/a városok népességének aránya a kistérségen belül százalékban * 100 - városok súlya.) A térképen a körök nagyságával jelöltük a lehívott források egy főre jutó nagyságát, majd kiszámítottuk, 1991 -2007 között valamennyi fejlesztési forrást figyelembe véve, a megfigyelt körzetekben a források hány százaléka jutott a falvakba, illetve a városokba. A források eloszlásának és a népesség eloszlásának arányát illetően, városok és falvak viszonylatában párokat képeztünk, amelynek elosztásával urbánus-rurális abszorpciós indexet képeztünk. Az ruralitási-urbanitási abszorpciós mutató segítségével egy többdimenziós térképet hoztunk létre, amely egyszerre mutatja a források abszorpciós mértékét, és látható annak városias, illetve falusias jellege is. Az erősen rurális jellegű abszorpciójú körzetek értéke 0-45. Számuk nem volt nagy, erős abszorpciójú és egyben rurális körzet csak a Dunántúlon, Zalában, a Lenti és a Pacsai kistérségek, valamint Győr-Moson-Sopron megyében Kapuvár- Beledi és végül a Pannonhalmai körzetek voltak. Az enyhén rurális körzet (46-90 közötti érték) számosabb volt, amelyek főleg a Dunántúlon helyezkedtek el, Baranyában, Fejér és Komárom-Esztergom megyében, ugyanakkor közöttük erős abszorpciójú körzetek már jóval kisebb számban voltak. Ilyenek például a Letenyei körzet vagy az Észak-Magyarországon található Szikszói, Edelényi, Salgótarjáni, valamint Sárospataki statisztikai vonzáskörzetek voltak. Végezetül az Alföldön két erős abszorpciójú és egyben rurális körzet fordul elő, a Polgári és a Fehérgyarmati. A ruralitás és urbánus jelleg szempontjából kiegyensúlyozott körzetek sorába (91-110 közötti érték) főleg az alföldi kistérségek kerültek, vagy olyan megyei jogú városok (Szeged, Debrecen), amelyek városhatárokon túl jelentős körzettel nem bírtak. 87
